Mindenki életében eljön az az időszak, amikor változókorba lép. A nők esetében ez egy körülbelül 10-15 éves periódus, ami a termékeny életszakasz végétől az időskor beköszöntéig tart. A változókor kezdete és időtartama egyénenként eltérő lehet, de általában 45-60 éves kor közé tehető. Életmódunk és a bennünket érő környezeti hatások miatt azonban nem ritka, hogy a klimax első tünetei – jellemzően a hőhullámok, az alvászavarok és az éjszakai izzadás – már 40 éves kor körül jelentkezhetnek. Sőt, akadnak olyanok is, akik már a harmincas éveik elején-közepén szembesülnek a korai klimaxszal. Esetükben általában valamilyen betegség (például a petefészkek műtéti eltávolítása utáni állapot), vérzési rendellenesség, esetleg a foglalkozásukkal járó, szervezetüket extrém módon megterhelő körülmények állnak a háttérben.
Mivel jár a női klimax?
A petefészkek öregedése már 35 éves kor körül elkezdődik. Eleinte észre sem vesszük, mert nincs konkrét jele annak, hogy lassan csökken a petesejtek mennyisége és a tüszőhormon-termelés. Aztán idővel már el-elmarad a tüszőérés és a tüszőrepedés, rendszertelenné válik a menstruáció. A havi vérzés végleges elmaradása – a menopauza – Magyarországon becslések szerint a nők többségénél 50-52 éves kor környékén következik be.
A változókorban zajló hormonális változások, vagyis az ösztrogén- és a progeszteronszint tartós visszaesése az egész szervezetre hatást gyakorol, gyakran kellemetlen testi-lelki tüneteket, vagy akár komolyabb egészségügyi problémát okozva az érintetteknek. Utóbbiak közé tartoznak a hangulatingadozások, az alvászavarok, vagy egyeseknél a depresszió. A legjellemzőbb testi tünetek közé tartozik a fokozott izzadás, a szédülés, a fejfájás, a hüvelyszárazság, a vizeletvisszatartási problémák, a rendszeresen jelentkező hőhullámok, a libidócsökkenés, illetve a látványos és viszonylag gyors súlygyarapodás is.
Ezért indulhat be a hízás a nőknél 40 felett
Testsúlyunkat számos tényező befolyásolja genetikai hátterünktől kezdve életmódunkon át a környezeti és lelki tényezőkig. A változókor időszakában az ösztrogénszint visszaesése drasztikusan megbolygatja az éhségérzetet is szabályozó hormonháztartást, hozzájárulva az elhízáshoz. Ilyenkor ugyanis fokozott késztetést érezhetünk arra, hogy többet együnk, mint korábban, ezzel egy időben viszont csökkenhet a fizikai aktivitásunk. Ráadásul ahogy öregszünk, az anyagcserénk is lassul, vagyis szervezetünk lassabban dolgozza fel a táplálék formájában bevitt energiát. Kutatások szerint az ösztrogénhiány azzal is járhat, hogy a testünk kevésbé hatékonyan hasznosítja a bevitt cukrot és keményítőt, azaz kevesebb energiát termel és többet raktároz el ezekből. A felesleg pedig jellemzően a derékra és a csípőre, valamint a hastájékra kúszik fel, zsír- és kötőszövet formájában.
A hormonális változások önmagukban nem feltétlenül indokolják a súlygyarapodást. Ha azonban ehhez mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, az öregedéssel járó anyagcsere-lassulás, kevés pihenés, esetleg hízásra hajlamosító genetikai adottságok is társulnak, borítékolható a látványos hízás. Ráadásul az életkor előrehaladtával az izomtömeg is csökken, a szervezetünkben lerakódó zsír tömege viszont növekszik. Ha továbbra is úgy étkezünk, mint korábban - ugyanannyit eszünk és ugyanolyan ételeket részesítünk előnyben -, ám fizikai aktivitásunkat nem turbózzuk fel, jó eséllyel hízni fogunk.
Így ellensúlyozhatjuk a változókorral járó panaszokat
Mivel a változókor ellen semmit nem tehetünk, akkor járunk a legjobban, ha elfogadjuk, és lélekben felkészülünk rá: félelem vagy aggodalom helyett megpróbáljuk lazán kezelni az esetleg felmerülő panaszokat és kellemetlenségeket. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a klimax nem mindenkinél okoz ugyanolyan tüneteket. Van, aki jobban megszenvedi, míg másoknál nem jár komolyabb testi vagy mentális problémákkal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tehetünk a pluszkilók ellen?
Mindennap tennünk kell azért, hogy ebben az időszakban is megőrizhessük testi-lelki egyensúlyunkat és egészségünket. A hormonháztartás átalakulását kísérő hangulatingadozások és alvászavarok kezelésében, ideális testsúlyunk megtartásában sokat segíthet a rendszeres testmozgás. Válasszunk olyan sportot, amit szívesen űzünk – ez lehet például úszás, kocogás, kerékpározás –, de a rendszeres séta, kirándulás is kiváló alternatíva, ahogy gyakorlatilag bármilyen mozgásforma, ami hozzájárul fizikai aktivitásunk fenntartásához. Ha ráadásul mindezt társaságban tesszük, mentális egészségünk megőrzéséért is sokat teszünk.
A tudatos és egészséges táplálkozást sem lehet megkerülni. Vegyük figyelembe szervezetünk igényeit: táplálkozzunk rendszeres időközönként, és inkább többször kis adagot vegyünk magunkhoz, mint egyszer-kétszer hatalmas mennyiséget. Emésztésünk és anyagcserénk felpörgetése érdekében részesítsük előnyben a rostokban gazdag ételeket. Fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát és tejterméket, de a folyadékpótlásról se feledkezzünk meg. Igyekezzünk kiiktatni étrendünkből a felesleges, üres kalóriákat: a szénhidrátdús péksüteményeket, a cukros üdítőket, az édességeket és az alkoholt. Emellett az étrendünkben állandósíthatunk olyan táplálékokat, amelyek jótékony hatásúak, és amelyekből korábban esetleg nem fogyasztottunk eleget: mint például szójából, lenmagból, kukoricából, brokkoliból vagy a vadrizsből.
Ez is érdekelhet
Fordítsunk elég időt a nyugodt éjszakai és az aktív nappali pihenésre is. Utóbbira remek alternatíva, ha közös programokat szervezünk szeretteinkkel, barátainkkal – vagy egyszerűen csak elvonulunk, ha éppen arra van szükségünk –, hogy időről-időre szellemileg és lelkileg is feltöltődhessünk.
Legjobban: