„A világ egyik legnagyobb női misztériumáról, a menopauzáról fogunk ma beszélgetni” – ezzel a gondolattal nyitotta meg az eseményt Iványi Orsolya menopauza-edukációs aktivista, a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagja. Mint mondta, bár a menopauza jelensége és problémája nem újkeletű, mégis úgy érezhetjük, mintha a társadalom közösségi tudatába csak mostanában került volna be ez a téma. Ennek egyik oka, hogy a nők manapság jóval tovább élnek, mint korábban.
Míg a századfordulón az átlagos női várható élettartam 45-50 év volt, ma már 80 évig is elélhetünk. Ez azt jelenti, hogy ha a menopauza 50-51 éves kor körül történik meg, de van előtte egy "jó kis" perimenopauza, plusz 50 éves kor után még 30 évig elélhetünk posztmenopauzában, akkor gyakorlatilag a nők az életük felét valamilyen menopauzában töltik. Ez pedig azért nagyon fontos, mert az egészségünk a tét” – fogalmazott a szakember.
Tényleg a nők egészsége forog kockán?
Azt, hogy pontosan mit is jelent „az egészségünk a tét” kijelentés, két szakértő magyarázta meg, egy-egy előadás keretében. Dr. Jakab Attila szülész-nőgyógyász, endokrinológus: „A menopauza nem egy csapásra következik be. Egy átmeneti korszak vezet hozzá, kinél hosszabb, kinél rövidebb. Tulajdonképpen egy utazásról van szó, egy hormonális változásokkal teli, kanyargós útról. Egy hullámvasútról, amely olyan nem várt eseményeket rejt magában, amelyeket nem lehet egyénileg megjósolni, csak általánosságban beszélni arról, hogy mi várható. Egy valami viszont biztos: az, hogy ez a kanyargós út egyszer véget ér, és a menopauza fog várni a végén.”
A 40 és 55 év közötti korosztály, tehát a menopauzális átmenetben lévő korosztály tulajdonképpen ugyanannyi nőt jelent, mint a húsz és negyven közötti nők korosztálya. Ugye öregedő társadalmakról van szó, tehát ez így van Európában másutt is, így az 50 fölött lévő nők már nem az egyharmadát jelentik a női populációnak, hanem lassan a felét. Úgyhogy ez egy nagyon jelentős populáció, amivel foglalkoznunk kell, és eddig ezt nem tettük meg” – emelte ki a professzor.
Hosszú átmenet, számtalan panasszal
A meopauzális átmenet kifejezést a menopauzát közvetlenül megelőző időszakra használják, amikor a közelgő menopauzát jellemző endokrinológiai, biológiai és klinikai változások már megjelennek. Általában 45 év kor fölött kezdődik és 5-8 évig tart, de ez nem mindenkinél egységes – ahogyan az ilyenkor tapasztalt tünetek és a lehetséges kockázatok is nagyon szerteágazóak lehetnek.
A perimenopauzára jellemző testi, szomatikus és pszichés tünetek az ösztrogénszint ingadozása miatt alakulnak ki. Mivel a hormonszint kilengései teljesen kiszámíthatatlanok, a panaszok is váratlanul, hullámokban jelentkeznek. A változókorral több mint 60 tünetet hozható összefüggésbe, ám ezek közül talán az alábbiak jelentkeznek a leggyakrabban a középkorú nőknél:
- hőhullámok,
- hangulatingadozások,
- szorongás,
- testsúlyváltozás,
- hasi hízás,
- hajhullás,
- vérzészavar,
- emlőérzékenység,
- ízületi fájdalmak,
- gyakori fejfájás,
- libidócsökkenés,
- gyakoribbá váló hüvelyi és húgyúti fertőzések,
- alvászavarok.
De talán még a fenti felsorolásnál is aggasztóbbak azok a kevésbé látható és érezhető változások, amelyek szinte észrevétlenül mennek végbe a változókorba lépő nők szervezetében:
- csökken az inzulinérzékenység,
- romlik a szénhidrát-anyagcsere,
- megemelkedik a cukorbetegség kialakulásának kockázata,
- a bőr alatti zsírszövet növekszik,
- az izomtömeg csökken,
- a csontsűrűség csökken (csontritkulás),
- nő a végzetes csípőtáji törések (vagy más néven combnyaktörés) kockázata,
- emelkedik a demencia kialakulásának valószínűsége,
- az összkoleszterin és az LDL-koleszterin szintje nő,
- a HDL-koleszterin szintje csökken,
- a vérnyomás nő,
- az erek rugalmassága csökken,
- az érelmeszesedés fokozódik,
- a hőhullámokat szívritmuszavar, valamint vérnyomás- és pulzusemelkedés kísérheti, nőhet a szívre és az erekre nehezedő terhelés,
- a metabolikus szindróma kockázata pedig összességében 45 százalékkal nagyobb lesz a változókorú nők esetében, mint a fiatalabb korosztálynál.
A szinte végtelennek ható panasz- és kockázatlistát meghallgatva a sajtóesemény egyik férfi résztvevője azzal próbált vigasztalni, hogy bár nem túl biztatóak kilátásaim a következő évtizedeimre, ne aggódjak, mert a férfiak viszont jóval előbb meghalnak, szóval nekik sem jó... Ami viszont valóban egy kis megnyugvást adhat a nőknek, hogy a szakma komolyan foglalkozni kezdett a kérdéskörrel, életminőség-javító módszereket dolgoztak ki, és széles körben elindították a férfiak érzékenyítését is.
A középkorú nők sokkal több figyelmet érdemelnek, mert speciális megközelítést kell velük szemben alkalmazni, és nem elég csak annyi, hogy a családorvosnál kapnak nyugtatót, béta-blokkolót vagy vérnyomáscsökkentőt, amivel csak elfedik a problémát. Az ösztrogénszint jelentős változásaival számolni kell, az ingadozással is, mert a menopauzális átmenetre ezek a jellemzőek. Az életminőséget befolyásoló panaszok és tünetek nagyon széles skálán mozognak, nagyon egyéni formában kombinálódnak, és a súlyosságukban is változnak a menopauzális átmenet során. A kezelésnek pedig összetettnek kell lennie. Elsősorban a nem gyógyszeres, életmódra fókuszáló megoldásokat kell előnyben részesíteni, de egyénre szabottan kell ezt összeállítani – és persze azért vannak gyógyszeres kezelési lehetőségek is” – jegyezte meg dr. Jakab Attila.
Nincs olyan, hogy „visszatérünk a régi kerékvágásba”
Ha egyetlen szóval kellene válaszolnunk arra a kérdésre, hogy mi változik meg a nők életében, akkor azt mondhatnák: minden – jelentette ki dr. Halmos Amrita szülész-nőgyógyász, endokrinológus. A szakértő szerint el kell tehát fogadni, mennyi változással jár együtt a változókor – hiszen még a nevében is benne van, hogy változások következnek be, és ezek összessége gyakorlatilag a test és az élet minden területét érinti, ráadásul visszafordíthatatlanul.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nagyon sokan azt gondolják, hogy amikor ez a perimenopauzális hormonális hullámvasút véget ér, utána már jó lesz, hiszen jön egy nyugodt időszak, és minden visszatér a régi kerékvágásba. Sajnos ez nincs így. Utána jönnek ugyanis azok a hosszú távú, kedvezőtlen változások, amelyek részben az életkornak, nagyrészt pedig a hormonális változásoknak tudhatóak be, például az elhízás, a metabolikus szindróma, a szív- és érrendszeri betegségek, a csontritkulás, és ez a nem túl szép nevű genitourináris szindróma, amely nemi szervek és a húgyúti rendszer változásait jelenti. Nagyon fontos tehát a meopauzális tünetekkel foglalkozni. Nem söpörhetjük a szőnyeg alá annyival, hogy »tessék ezen túlesni, egy-két év és vége lesz!«” – emelte ki a doktornő.
A szakember a megfelelő életmód fontosságára is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint, akinek korábban nem sikerült kialakítania egy egészséges napi rutint, a perimenopauzális időszakban még éppen időben megteheti azt. Mint mondta, a változókorba lépő nőknek az alábbiakra kell odafigyelniük:
- csökkenteni kell az energiabevitelt;
- mérsékelni kell a magas zsír- és cukortartalmú ételek, valamint a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását;
- törekedni kell a magasabb rost- és fehérjebevitelre;
- gondoskodni kell a bő folyadékbevitelről;
- előnyben kell részesíteni fitoösztrogéneket tartalmazó élelmiszereket – ilyen például a szója, a lenmag, a szezámmag, a bogyós gyümölcsök és hüvelyesek is;
- be kell iktatni a rendszeres, legalább közepes intenzitású mozgást;
- le kell szokni a dohányzásról;
- jelentősen csökkenteni kell az alkoholfogyasztást;
- valamint el kell sajátítani a helyes stresszkezelés módszereit.
Hogyan viselné mindezt egy férfi? Teszteltük!
Az eseményen természetesen az egyik leggyakoribb – és talán a legbosszantóbb – menopauzális tünetről, a hőhullámról is részletesen beszéltek. Az angol nyelvben csak „hot flash”-ként emlegetett jelenség jellemzően 4-5 percig tartó, forróságérzéssel járó periódusokat jelent. A panasz rendkívül zavaró tud lenni, hiszen hirtelen tör rá a nőkre. A melegség érzése elsősorban az arcon, a nyakon és a mellkason jelentkezik, és gyakran társul hozzá heves szívverés és fokozott izzadás is.
A nők több mint 75 százaléka megtapasztalja a menopauza körüli években, tehát már az átmenet éveiben is ezeket a tüneteket. Egy felmérés szerint 45 és 50 év között 1000 nőből 860 keresi fel a család orvosát hasonló tünetekkel, amelyek elsősorban menopauzális eredetűek. Nem ritka továbbá, hogy még öt éven túl is tartanak ezek a tünetek” – ismertette dr. Jakab Attila.
Az esemény végül egy érdekes „emberkísérlettel” zárult. Annak érdekében ugyanis, hogy a férfiak jobban megértsék, mit tapasztalnak meg a nők a menopauza során, egy ügynökség kifejlesztett egy olyan mellényt, amely egy kiváló munkahelyi érzékenyítő eszközzé válhat. Gyakorlatilag egy menopauzaszimulátorról van szó, amelyet viselve a férfiak is megtapasztalják a menopauza egyik legzavaróbb tünetét, az intenzív és kiszámíthatatlan hőhullámokat, amelyek fizikailag, kognitívan és érzelmileg is hatnak a nőkre.
Sok más vállalkozó kedvű férfi mellett a Házipatika.com munkatársa is felpróbálta a mellényt.
Olyan, mintha egy kenyérpirítót csúsztattak volna a kabátom alá, és mindig máshova vándorolna. Kellemesnek semmiképpen nem mondanám” – fogalmazott Attila, aki azt is elárulta, hogy leginkább a nyakán, a hónalja alatt és a hátán érzett időnként forróságot, amely lentről felfelé, hullámszerűen terjedt szét a felsőtestén.
Volt olyan is, aki úgy érezte, mintha körbetekerték volna egy zárlatos karácsonyfaégővel, mások pedig úgy írták le a tapasztalt hőhullámokat, mintha vasalót vagy hajsütővasat húztak volna végig rajtuk. „Minden tiszteletem a nőké, hogy ezt kibírják” – mondta egyikük. Abban pedig az összes férfi egyetértett, hogy a kísérlet legjobb része az volt, amikor végre levehették magukról a mellényt. (Bárcsak mi, nők is ilyen egyszerűen megszabadulhatnánk minden panaszunktól.)
Bár ez a bizonyos menopauzális utazás elkerülhetetlen, nem feltétlenül kell ijesztőnek és szörnyűségesnek lennie. „Ha megfelelő információk birtokában felkészülünk rá, illetve sokat és nyíltan beszélünk róla, akkor ki lehet jönni belőle győztesen” – fogalmazott dr. Jakab Attila. Iványi Orsolya szerint pedig – a rengeteg negatívum dacára – pozitív oldala is van ezen életszakasznak. A sok változás ugyanis kikényszeríti a nőkből, hogy odafigyeljenek magukra, és jobban törődni kezdjenek az egészségükkel. Az egészséges hetven-nyolcvanéves kort ugyanis negyven- és hatvanéves korunk között alapozzuk meg.
Legjobban: