A váll legjobban látható izma, a háromszög alakú deltaizom adja meg a vállak jellegzetes, lekerekített formáját. Ez az izom a kulcscsonton és a lapockacsont tövisnyúlványán ered és a felkarcsont testén, annak középső harmadában tapad. Feladata a kar emelése és távolítása a törzstől maximum 90 fokos szögig.
A lapockacsontról további öt izom ered, amelyek a felkarcsonthoz húzódnak és köpenyszerűen alkotják a vállforgató izmokat. Ezek a lapockacsont tövisnyúlványa feletti és alatti izmok. A lapockacsont alatti izom, a nagy és kis görgeteg izom. Ezek az izmok teszik lehetővé a váll mindenirányú mozgatását.
A felkaron két, kötőszövetes lemezekkel elválasztott izomrekesz különíthető el: a kétfejű karizom (musculus biceps), a hollócsőr karizom és a karizom alkotta elülső rekesz és a háromfejű karizmot (musculus triceps) tartalmazó hátsó. Az izomrekeszek funkciója ellentétes. A bicepsz két felületes ínnal a lapockán ered, és közös izomhasat képezve lent, az orsócsonton tapad. Feladata az alkar hajlítása és elfordításával a tenyér felfelé mutatása. A bicepsznél rövidebb hollócsőr karizom szintén a lapockán ered és a karcsonton tapad, összehúzódása a kart emeli és előre hajlítja. A karizom a karcsontot és a singcsont könyökhajlathoz közeli részét köti össze, és az alkart hajlítja.
A hátsó rekeszben található tricepsz három hosszú ínnal ered: a lapockán és a karcsont felső és alsó felén. A három fej a kar hátsó részét képező nagy izomhasban egyesül és a singkampón tapad. Feladata a bicepsszel ellentétes, feszíti a kart, miközben a bicepsz ellazul.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tenyér izmai
A tenyérizmok közül speciálisan fejlődtek a hüvelykujj és a kisujj felé esők. A hüvelyki izompárna (thenar), azaz a hüvelykujj izmai, a rövid távolító izom, amely az ujjat kifelé mozgatja. Ezzel részben ellentétes a szembe fordító izom, amely a hüvelykujj kisujjhoz érintését teszi lehetővé. A thenar izmai közül a hüvelykujj-távolítót segíti az alkar izmaihoz tartozó hosszú távolító izom. A közelítő izom a hüvelykujjat a többi ujj felé mozdítja, a rövid hajlító izom pedig a hosszú hajlító izmot segíti a hüvelykujj hajlításában. A kisujji izompárna (hypothenar), azaz a kisujj felé eső izmok között található a kisujjhajlító izom, a kisujjat kifelé mozgató távolító izom és a közelítő izom. A tenyér izmait az ún. gilisztaizmok és a kézközépcsontok közötti izmok alkotják. A finom gilisztaizmok a négy utolsó ujj első ujjpercét a tenyér felé hajlítják, míg a második és harmadik ujjpercet megfeszítik. A kézközépcsont közötti izmok az ujjakat nyitva és zárva a kéz tengelye felé közelítik, illetve távolítják.
Az alsó végtag izmai
A csípőizmok felül a medencecsont két oldalán, valamint a gerincoszlop alsó részén erednek, és a combcsonton tapadnak. A csípőhorpaszizom a csípőárok izma, és a combcsonton tapad. Ez az izom a combot kisfokban kifelé forgatva a medence felé hajlítja, vagyis a törzset előre hajtja.
A csípőcsont külső felén egymáson fekvő izmok a külső csípőizmokhoz tartozó farizmok. A nagy farizom a combot feszíti és az ülésből történő felállást teszi lehetővé. A középső farizom kifelé forgató izom. A kisebb izmok (a körte alakú izom, a külső és belső záróizom, a négyszögű combizom) szintén a comb forgatásában játszanak szerepet.
A comb izmai három rekeszben elülső, középső és oldalsó helyezkednek el. A legjelentősebb az elülső izomrekesz, melyet a comb négyfejű izma (musculus quadriceps femoris) és az ún. szabóizom alkotnak. A quadricepsz egy négy izomfejből álló tömeges izom. Az izomfejek a térdkalács felett egyetlen ínban egyesülnek, ami a térdkalács alatti ínrész közvetítésével a sípcsont felső-elülső felszínén tapad. A négyfejű izom a lábszárat feszítve az alsó végtagot egyenesíti ki. A szabóizom az elülső-felső csípőtövisen ered és a combot a quadricepszet felülről keresztezve, a sípcsont felső-belső felszínén tapad. A járás kivitelezésében vesz részt a comb feszítése és a lábszár hajlítása révén.
A középső izomrekeszt a közelítő izmok töltik ki, melyek feladata a comb közelítése a test középvonalához, vagyis a combok összeszorítása. A három közelítő izom mellett ugyanezt a feladatot látja el a fésűizom és a külső záróizom is. A hátsó izomrekesz izmai a kétfejű combizom és a félig inas musculus semitendinosus illetve a félig hártyás musculus semimembranosus. Az utóbbi név alatt a csípőt a lábszárral összekötő izmok értendők. Feladatuk egyrészt az, hogy a lábszárat hátrafelé a combra hajlítsák, másrészt hogy a térd hajlításával a combot a medencéhez húzzák.
A lábszár
A lábszár izmai is három izomrekeszbe tömörülnek. Az elülső rekeszbe az elülső sípcsonti izom, a lábujjakat feszítő hosszú izom és az öregujjat feszítő hosszú izom tartozik. Feladatuk a lábfej egészének és a lábujjaknak a feszítése. Az oldalsó izmokat a két szárkapocscsonti izom (hosszú és rövid) képviselik, amelyek távolító izmokként a lábfejet kifelé mozdítják. A hátsó izmok a lábfejet és az ujjakat hajlítják, a táncosok spiccelő mozdulatát téve lehetővé ezzel. Ezek közül a legnagyobb a lábszár háromfejű izma, amit három izomhas alkot. Ezekből kettő az ún. lábikraizom belső és külső feje, a harmadik pedig a mélyebben elhelyezkedő talpi izom. A három izomfej egyesül az Achilles-ínban és a sarokcsont hátsó felszínén tapad. A lábszár többi hátsó izma a lábujjak közös hosszú hajlítója, az öregujjhajlító hosszú izom és a hátsó szárkapocscsonti izom, ez utóbbi feszíti és kifelé fordítja a talpat, a lábfejet pedig befelé forgatja. A térdizom befelé forgatja és hajlítja a lábszárat. A lábfej háti felszínén a lábujjakat feszítő rövid izom a lábujjakat emeli felfelé. A lábfej alsó, talpi felszínén három izomcsoport található. A belső csoport (az öregujj-távolító ferde izom, az öregujj-hajlító rövid izom és az öregujj-közelítő izom) működése teszi lehetővé az öregujj kifelé és lefelé irányuló mozgásait. A középső csoport izmai (lábujjakat hajlító rövid izom, a talp ínas lemeze, a láb gilisztaizmai, a lábközépcsontok közti izmok és a lábháti csontközti izmok) a lábujjak hajlításáért felelősek. A külső-oldalsó izomcsoport a kislábujj kifelé és lefelé mozgatását végzi.
Ez is érdekelhet
Az alkar izomrekeszei
Az alkar izmainak összehangolt munkája nélkül elképzelhetetlen lenne mindennapi feladataink elvégzése. Az alkaron három izomrekesz különíthető el. Az elülső rekeszben található izmok feladata a kéz és az ujjak hajlítása. A hátsó izomrekeszbe pedig a kézfej- és az ujjfeszítő izmok tartoznak. Az oldalsó rekeszben a musculus brachioradialis (a karcsontot az orsócsonttal összekötő) a legfontosabb izom, amely mind propatioból (a kézhát felül), mind supinatioból (a tenyér felfelé néz) középállásba, az ún. tisztelgő helyzetbe állítja az alkart. Az oldalsó rekeszben találhatók a csuklófeszítő izmok is. A hüvelykujj-távolító izom az ujjat kifelé húzza, a musculus supinator pedig az alkart forgatva a tenyeret felfelé mutatja.
