Mint arról összefoglaló cikkünkben már írtunk, a Bechterew-kór idült, fokozatosan előrehaladó gyulladásos ízületi betegség, amely elsősorban a csigolyák közötti, illetve a keresztcsont-csípőcsont ízületeket sújtja. Emellett előfordulhat a térd, a csípő, a bordák ízületeiben, sőt az inakban és a szalagokban is, azok csontokhoz történő tapadási helyén. A kifejlett Bechterew-betegség 100 ezer emberből mintegy 130-at érint csupán, férfiaknál 7-szer gyakoribb.
Tünetei közé tartozik a keresztcsont medencecsonthoz vagy a bordáknak a szegycsonthoz való porcos rögzülésének fájdalma, valamint a szalag- és íntapadási pontok fájdalma, fiatal betegeknél átmeneti csípőfájdalom jelentkezhet. Az alsó végtag nagyízületeinek gyulladása is figyelmeztethet. A betegség korai felismerése kulcsfontosságú; a kezelés része az aktív gyógytorna és a nem-szteroid gyulladásgátlók szedése.
"Mintha lefagyott volna a testem"
A reggel, amin, mint utólag kiderült, Lovaine élete megváltozott, ugyanolyannak tűnt, mint bármelyik másik reggel - olvasható a webMD -n. Csörgött az ébresztőóra, a nő kinyomta, ledobta magáról a takarót, és az oldalára fordult, hogy felkeljen - de nem tudott megmozdulni. "Mintha lefagyott volna a testem. Elkezdtem gondolkodni, hogy miért nem tudok mozogni, és nagyon megijedtem. 15 percig csendben feküdtem, majd nagyon lassan, de képes voltam mozogni és felülni az ágyban. Megkönnyebbültem, azt hittem, amiatt volt ez az egész, hogy furcsa pózban aludtam, és elgémberedett a testem. Meg se fordult a fejemben, hogy valami baj lehet, elvégre csak 26 éves voltam" - emlékszik vissza Lovaine.
Ahogy teltek az évek, a nő elkezdett egyre jobban sántítani a bal oldalára. Végül orvoshoz ment, aki azonban nem tudta, mi állhat a háttérben. 2000-ben aztán Lovaine-ék orvosként dolgozó családi barátja javasolta, hogy menjen el reumatológushoz. A szakember megvizsgálta a nőt, majd vértesztet javasolt, mert Bechterew-kórra gyanakodott. Végül kiderült, hogy Lovaine valóban érintett. Mint elmondta, megkönnyebbült, hogy végre kiderült, mi a probléma, végre nevet kapott a megmagyarázhatatlan fájdalom, amitől évek óta szenvedett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A tudás hatalom"
Lovaine a diagnózis után igyekezett mindent megtudni a betegségről, amit csak lehet. Akkoriban azonban még nagyon korlátozott információk álltak rendelkezésre, így csak az orvosokra hagyatkozhatott. Most, a Google "világában" már könnyebb dolga van, ha tájékozódni akar. "Ha nemrég diagnosztizáltak, az legyen az első dolgod, hogy alaposan megismered a betegséged. A tudás hatalom. Én máig folyamatosan kutatok a Bechterew-kórral kapcsolatban. Az is lényeges, hogy ne csak az orvosoktól várd a válaszokat. Nézz te is utána, hogyan tudnád mélyebb szinten támogatni a testedet. A gyógyszerek segíthetnek, de lehetnek más, kiegészítő megoldások is" - mondja Lovaine.
A nő szerint ugyancsak sokat számít, hogy felelősséget vállaljunk az egészségünkért , hiszen csak mi biztosíthatjuk önmagunk számára azt a figyelmet és törődést, amire szükségünk van. "Felgyorsult világban élünk, nagy nyomás nehezedik ránk, az önmagunkkal való törődéshez tehát elképesztő tudatosság kell. Lassíts le, menj ki a természetbe, kezdj el folyamatosan foglalkozni magaddal" - tanácsolja.
Lehetőség önmagunk megismerésére
Ez is érdekelhet
Végül, de nem utolsósorban Lovaine szerint fontos hangsúlyozni, hogy az orvosok csak diagnosztizálnak, de a prognózis, vagyis az, hogy hogyan alakul majd a betegség, rajtunk is múlik. Sokáig ő is azt hitte, hogy áldozatul esett a fájdalomnak , és soha nem lesz jobban. Aztán rájött, hogy saját testi és mentális jólléte érdekében szemléletet kell váltania. "A krónikus fájdalom lehet egy ürügy, hogy benne maradjunk az áldozat szerepében. De tekinthetünk rá úgy is, mint egy lehetőségre, amelynek köszönhetően megszeretjük és elfogadjuk önmagunkat, a helyzetünket. A választás kizárólag rajtunk áll" - zárja történetét Lovaine.
