A karácsonyi sütés-főzést, nagytakarítást követően szomszédasszonyom, Piroska, fájdalmas arckifejezéssel csöngetett be hozzánk. „Csinálj már velem valamit, mert úgy fáj a jobb kezem, hogy majd megőrülök, ha éjszaka megmozdítom, rögtön felébredek a fájdalomtól. Szabadságot vettem ki az ünnepekre, és most használhatatlan vagyok” – mondta.
Mozgatom jobb kezének nagyujját, melyre jelentős fájdalmat jelzett az alkarján. Ugyanitt enyhe duzzanat is észlelhető volt. „Ne félj – mondtam – nem halálos. Túlerőltetted a kezedet, ínhüvelygyulladásod van.”
„Ezt mondta a házmester is – ragyogott fel az arca –, meg azt, hogy káposztalevelet és paradicsomot tegyek rá. A lányom is ezzel a kórsággal bajlódott egész nyáron, amikor az iskolai szünetben fagylaltot árult. Ha már reumatológus a szomszédom, meséld el nekem, mi ez, valami családi átok?”
„Szó sincs róla” – feleltem, s megkezdtem tudományos felvilágosító előadásomat.
Összefoglaló néven a lágyrész reumatizmusnak nevezett kórképek csoportjába sorolható. Ide tartoznak az inak, ínhüvelyek, nyáktömlők, szalagok, izmok, bőnyék legtöbbször túlerőltetés következtében kialakuló betegségei. A túlerőltetés, mint leggyakoribb kiváltó ok, különösen igaz az ínhüvelygyulladásokra. Leggyakrabban az alkaron, az ujjak feszítőinek ínhüvelyén fordul elő.
Vizsgálatkor, mely kivételes esetektől eltekintve egyszerű fizikális vizsgálat, a páciens fájdalomról számol be, helyileg nyomásérzékenységet észlelhet, esetleg duzzanatot tapinthatunk. Ha a gyulladásos savó elhanyagolható, mozgatáskor a képletek közti érintkezést hóropogás-szerű dörzsölés kíséri, melyet tapintáskor jól érzékelhetünk. A beteg érintett kezét ügyetlennek érzi, mozgáskorlátozottság alakul ki, jelentős fájdalom kíséretében.
Nem ritka az ínhüvelygyulladásnak az a speciális formája sem, amit találóan pattanó ujjnak hívunk. Ilyenkor az érintett ujj tenyéri felszínénél a beteg behajlításkor még alig érez fájdalmat, de a pattanással kísért kiegyenesítést sokszor csak a másik kéz segítségével tudja megoldani. Az ok ilyenkor a gyulladás következtében létrejövő csomós megvastagodás az ínon. Az erős hajlító izom ugyan még átsegíti a csomót az ínhüvelyen, de a gyengébb feszítők erre már nem képesek.
Mit kell tenni ínhüvelygyulladás esetén?
Akut esetben (lásd szomszédasszony) legfontosabb a nyugalomba helyezés, melyet gipszsínnel, ma már hőre lágyuló műanyag sínnel, ezek hiányában rugalmas pólyával érhetünk el. Az esetek túlnyomó többségében elég szokott lenni az 1-2 hetes gyógyszerszedés (ún. non-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek), és egyidejűleg ugyanezen hatóanyagok kenőcs- ill. zseléformában való alkalmazása. Ritkán helyileg szteroid injekció is szükségessé válhat, melyet minden esetben csak szakorvos adjon be!
A betegség szempontjából jó hatású, s a beteg szempontjából szubjektíve is igen kellemes hatású a kenőcsökön kívül a gyulladáscsökkentő borogatás alkalmazása. A rögzítő sín eltávolítása után célszerű még a néhány hetes kímélet. Ha a betegség krónikussá válik, legfontosabb a kiváltó ok megszüntetése, egyéb betegség kizárása (TBC, pikkelysömör vagy sokízületi gyulladás). Ha túlerőltetés a kiváltó ok, azt célszerű megszüntetni, ha a felsorolt egyéb betegségek valamelyike, akkor az alapbetegség határozza meg a további teendőt. A túlerőltetés megszüntetésén kívül - szokványos esetben - ilyenkor már mérlegelni lehet terápiás röntgen besugárzás alkalmazását, vagy éppen valamelyik fizikoterápiás kezelés alkalmazását.
A fentiekben említett pattanó ujjnál kis sebészeti beavatkozás is szükségessé válhat, melyet ambuláns kezelés keretében is elvégeznek.