Hogyan alakul ki az ínhüvelygyulladás?
A leggyakoribb az ínhüvelygyulladás, amely a hajlító- vagy a nyújtóinak gyulladásából alakul ki. A kis erejű, gyakran ismétlődő tevékenységek, mint például a mobiltelefon, az egér gyakori használata, a gépelés, a varrás, a pénztárgép nyomkodása is előidézheti. Előfordulhat az is, hogy góc van a szervezetben: egy fogászati, fül-orr-gégészeti, urológiai probléma, esetleg egy reumatológiai panasz, vagy egy autoimmun betegség is állhat a háttérben.
„Fontos a megelőzés, sokat tehetünk például, ha változtatunk a kéz ergonómiáján. Számít, mekkora a távolság az asztal és a szék között, illetve hogyan használjuk az egeret. Jó megoldás erre az úgynevezett vertikális egér, amellyel másként terheljük a kezet és ugyancsak javaslok egy csuklótámaszos egérpadot, telefonáljunk fülhallgatóval” – mondja a szakorvos.
Ha kialakult az ínhüvelygyulladás, először gyógyszeres terápia, csuklórögzítés és nyugalomba helyezés lehet a megoldás. Súlyosabb esetben a sajátvér-terápia (PRP-injekciós kezelés), komplex fizioterápia, gyógytorna, ultrahang, vagy elektroterápia segíthet.
Hogyan alakul ki a pattanó ujj?
A pattanó ujj kialakulásának okai azonban nem egyértelműek az orvoslás mai állása szerint. Okozhatja visszatérő, vagy súlyos ínhüvelygyulladás, egy tompa tenyérsérülés, esetleg összefüggésben lehet a cukorbetegséggel, a köszvénnyel és a reumás ízületi gyulladással is. Az ortopéd, kézsebész szakorvos az ínhüvely gyűrű feletti nyomásérzékenységére, ropogására és elakadására figyel, ezek a tünetek ugyanis biztos jelei a pattanó ujj kialakulásának. Egyes esetekben szükség lehet képalkotó diagnosztikai vizsgálatra, ilyenkor dinamikus ultrahangot javasolnak, melynek lényege, hogy a vizsgálat közben a páciens ujjai mozognak.
Az a cél, hogy az elakadást, a roppanást és a mozgáskorlátozottságot megszüntessék, ezért rögzítők használatával, gyulladáscsökkentéssel, valamint a nyirokkeringés serkentését célzó fizioterápiával (gyógytorna, ultrahang, TENS – izom- és idegingerlő készülék) igyekeznek ismét lehetővé tenni az inak könnyű csúszását az ínhüvelyben. Súlyosabb esetben műtét a megoldás.
A túl sok mobilhasználat is bajt okoz
Túlerőltetés, rendszeres, monoton végtaghasználat, például túl sok mobilhasználat miatt, vagy sérülés, törés, gyulladás, nehéz fizikai munka is kiválthatja az alagút szindrómát, amikor a környéki idegeket inak, izmok és a csontos csatornák nyomnak el. Ugyancsak kialakulhat cukorbetegség, pajzsmirigy alulműködése, köszvény és reumás sokízületi gyulladás következményeként is. Mivel a környéki idegek látják el a kéz érző és mozgató funkcióit, a panaszok megjelenésével célszerű szakorvoshoz fordulni.
„A nyomás alá került ideg miatt először csak éjszaka fáj és zsibbad a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak vége, vagy a csukló, később azonban állandósulnak a panaszok. Kezelés hiányában érzékkiesés, égő érzés, kisugárzó fájdalom, izomgyengeség, de akár izomsorvadás is kialakulhat, a fájdalom pedig átsugározhat az alkarba. Mivel legtöbb esetben az alkar és a csukló monoton, rendszeres használata miatt, foglalkozási ártalomként is betudható, fontos, hogy mindent megtegyünk a megelőzés érdekében. Az ínhüvely-gyulladás esetében elsorolt módszerek ebben az esetben is segíthetnek.”
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az alagút szindrómát elektroneurográfiás készülékkel diagnosztizálják, amely során az idegeket elektromos árammal ingerelik, hogy kiderüljön, mely idegek vannak nyomás alatt, és azok mennyire károsodtak. Korai szakaszban általában szteroidos injekció, illetve a kézfej-csukló-felkar gipszelése lehet a kezelési módszer, súlyosabb esetben fizioterápiát alkalmaznak, végső esetben az operáció jelenthet megoldást. Ha más betegség okozta a panaszokat, akkor elsődlegesen azt a betegséget kell kezelni, majd megszüntetni.
