Az ütközési szindrómát a vállban található rotátorköpeny inainak ütközései, súrlódásai okozzák, ahogyan keresztülhaladnak egy szűkös csontos térben. Itt az ismétlődő ütközések következtében az inak sérülnek, begyulladnak, megduzzadnak, ezért minden karemelés fájdalommal jár . Igen gyakran jelentkezik a panasz olyanoknál, akik munkájuk vagy sporttevékenységük kapcsán rendszeresen a fejük fölé emelik a karjukat, például teniszezőknél, úszóknál, kosárlabdázóknál, valamint szobafestőknél vagy pakolással, emeléssel járó munkakört végzőknél.
"A tünetek meglehetősen egyértelműek, hiszen ilyenkor minden karemelés fájdalommal jár, ahogyan az is, ha a karunkkal próbáljuk megérinteni a hátunkat. Pihentetéskor általában nem jelentkezik a fájdalom és a mozgásbeszűkülés, de az is előfordul, hogy ha az érintett oldalán próbál aludni a páciens, szintén fájdalmat tapasztal. Sajnos a panaszok idővel egyre erősödhetnek, komoly nehézséget okozva a betegnek, különösen, ha ez a munkáját vagy a sportolást is befolyásolja. Ráadásul minél tovább végzi a páciens a túlterhelést jelentő tevékenységet, annál nagyobb a vállütközési szindróma kialakulásának kockázata, és ezt csak fokozzák az esetleges sérülések, a váll diszlokációja" - foglalta össze dr. Páll Zoltán , a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.
A kezelés és a gyógytorna segíthet
"A diagnózis felállításához sokszor elég egy alapos kivizsgálás, amely az anamnézis felvételén és a fizikai vizsgálaton alapul, hiszen az egyik legjobb diagnosztikai eszköz a tapasztalt orvos keze" - fogalmazott dr. Páll Zoltán. "Előfordul azonban, hogy képalkotásra, tehát röntgenre, MRI-re is szükség van, elsősorban az olyan okok kizárásához, mint a sérülés, ízületi gyulladás, vagy a csontot érintő eltérések. Amint megbizonyosodunk róla, hogy vállütközési szindrómáról van szó, elsősorban meghatározzuk a szükséges pihentetési időt, amelyet nem érdemes megspórolni, hiszen kezdetben az erőltetés csak fokozza a panaszokat. Sokat segíthetnek a helyi gyulladáscsökkentő injekciók, más hatóanyagú injekciókúrák, fizioterápiás eljárások, de a komoly mozgásbeszűküléssel járó, visszatérő esetekben sokszor elkerülhetetlen az artroszkópiás műtét . A felépülési idő egyszerűbb esetben is 3-4 hónap, műtét esetén akár 6-8 hónap is lehet" - tette hozzá.
Hasznos tornagyakorlatok a fájdalomra
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A speciális gyógytorna és a személyre szabott gyakorlatok, a felkar és a váll izmainak megerősítése, nyújtása nemcsak a mozgástartományt segít javítani, de a probléma kiújulásának veszélyét is csökkenti. Fontos, hogy e téren sem szabad túlzásba esni, és amennyiben erős vagy fokozódó fájdalom jelentkezik, a gyakorlással le kell állni, és orvos vagy gyógytornász tanácsát kérni. Az alábbiakban néhány olyan tornagyakorlat következik, amely segíthet enyhíteni a panaszokat.
- Vállnyújtás ajtókeretnél: álljunk meg az ajtókeretben, az érintett karral fogjuk azt meg, kissé a vállmagasság alatt. A felsőtesttel forduljunk el a kartól annyira, hogy enyhe nyújtást érezzünk a vállban. Tartsuk ezt a pozíciót 20 másodpercig.
Ez is érdekelhet
- Lapockaközelítés: álljunk egyenesen, a karokat emeljük oldalra, tenyérrel felfelé. Finoman nyomjuk össze a lapockákat, majd tartsuk meg 5 másodpercig. Leengedés és lazítás után ismételjük ötször.
- Karnyújtás keresztben: álljunk egyenesen, nyújtsuk előre az érintett kart, kissé vállmagasság alá. A másik kar segítségével húzzuk át az egyenesen tartott kart a test előtt. Tartsuk így 5-10 másodpercig, majd engedjük le. Lazítás után ismételjük a nyújtást ötször.
