A szövetség nemrégiben publikálta az Önrendelkező életet élni - kritikai észrevételek a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének lehetőségeiről című kötetet, amelyből kitűnik, hogy az elmúlt évtizedekben sok területen történt előrelépés a mozgáskorlátozott emberek jogait illetően, az érintettek személyes tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a lemaradás még mindig számottevő. Kovács Ágnes hangsúlyozta, ez a kiadvány az első olyan munka, amelyet a MEOSZ mozgássérültekből álló munkacsoportja saját tapasztalatok alapján állított össze. A cél, hogy a kötet a további érdekvédő munka alapját képezze. Hozzátette: ez a munka nem lehetséges a kormány, a szakemberek és az érintettek összefogása nélkül.
Gurbai Sándor, a szövetség emberi jogi szakértője emlékeztetett, hogy Magyarország tíz éve ratifikálta az ENSZ fogyatékos emberek jogairól szóló egyezményét, a MEOSZ célja pedig az volt, hogy megvizsgálja: Magyarországon hol tart a mozgáskorlátozottak önrendelkező élethez való joga. Hozzátette: az önrendelkező élet alapvető eleme, hogy a mozgássérült emberek szabadon eldönthessék, hol, kivel és hogyan akarnak élni, önálló életükhöz milyen közösségi szolgáltatást, támogatást szeretnének igénybe venni. Ezzel azonban szorosan összefügg az épített környezet, a közlekedés, a közszolgáltatások akadálymentesítése, utóbbiakhoz a hozzáférés lehetősége, a foglalkoztatás és az úgynevezett támogató technológiák (gyógyászati segédeszközök) kérdésköre.
A kötetben személyes tapasztalásokon alapuló történetek olvashatóak az oktatás, az egészségügy, a közlekedés és a lakhatás területéről, hogy hol milyen konkrét akadályokba, problémákba ütköztek a munkacsoport tagjai. Borza Beáta, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala esélyegyenlőségi és gyermekjogi főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a hivatal számos esetben vizsgált konkrét eseteket, együttműködésük a MEOSZ-szal pedig többéves. Úgy fogalmazott, az emberi méltóságban az önrendelkezésnek a fogyatékossággal élőknél különös jelentősége van, a kiadvány pedig diagnózis, amely terápiáért kiált.
Ez is érdekelhet
Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos kijelentette, társadalmi szemléletváltásra van szükség, rengeteg finomhangolásra, valamint érzékenyítésre a társadalom részéről. Mint mondta, az impulzusok nagyon erősek, a felvetett problémák jogosak. Azt ígérte, minden jogszabályt, amely elavult, felülvizsgálnak, hiszen a munka világában jelentős változásra van szükség. Ugyanilyen fontosnak nevezte az együttgondolkodást és az együttműködést a jelenlévőkkel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
