Egyszer a teljesen megbénult betegek is újra mozoghatnak, ha megfejtik az öncsonkító állatok végtagmozgásának titkát.
A Calgary Egytem és a Clemson Egyetem kutatói gekkók vizsgálatai nyomán bukkantak olyan információkra, amelyeknek az emberi gerincsérülések tekintetében is hasznosak lehetnek. A kanadai kutatók gekkókat figyeltek meg, pontosabban azt a folyamatot, ahogy az állatok, ragadozók támadásai során öncsonkítást hajtanak végre, amputálják a farkukat.
Ez a testről leválasztott farokrész aztán még bonyolult, ismétlődő jellegű mozgásokat végez, ezzel tereli el a támadó figyelmét a menekülő állatról.
Ez, az úgynevezett autotómiának nevezett öncsonkítás leginkább gyíkok és kétéltűek esetében ismert, de akadnak emlősök is, akiknél megfigyelték már. Az evolúció során több gerinces fejlesztette ki ezt a képességet, sőt, bizonyos állatoknál ezek a saját akaratukból leválasztott testrészek vissza is nőnek idővel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kanadai biológusok azt vizsgálták, hogyan funkcionálhat a leválasztott rész a csonkítás után is. Az autotomizált farokrészről gekkók megfigyelésével szereztek információkat, így kiderült, hogy a csonkítást követő 50 másodpercben 4-8 ritmikus mozgást végez másodpercenként a testrész, amelyek között igen komplex mozdulatok is találhatók. A tudósok szerint ezt a folyamatot olyan központi gócok irányíthatják, amelyek a levágott részekben is megtalálhatók. Ezekben a gócokban olyan idegsejtek hálózata működik, amelyek ismétlődő mozgássorok végrehajtását teszik lehetővé - például rágás, járás vagy szárnymozgatás. A gekkók vizsgálata is megerősíti azt a feltételezést, hogy ezek a gócok képesek az agyhoz, illetve a központi idegrendszerhez kapcsolódó közvetlen összeköttetés nélkül is működni.
A tudósok azt remélik, ezek az idegsejt-hálózatok egy napon akár a gerinc sérült betegek mozgásának visszaadását is lehetővé teszik majd.
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
Legjobban: