A gyógyvíz olyan ásványvíz, amelynek gyógyhatását már bizonyították. Ásványvíz pedig a víz, amelyben legalább 1 gramm oldott ásványi anyag van literenként. A termálvíz viszont olyan, amely feltörésekor legalább 20 Celsius fokos.
A csapvíznek is van hatása, de miben más a gyógyvíz?
A csapvíznek is van fizikai tényezőkön alapuló hatása. A hidrosztatikai nyomás azt jelenti, hogy a folyadék "mélyebb rétegében" nagyobb a nyomás, mint feljebb. Így tudja a víz például a láb vénáiból a vért felfelé préselni, javítva ezzel a vénás keringést. Az így visszapréselt vérmennyiség miatt a veseműködés is fokozódik, több vizelet ürül, a hidrosztatikai nyomás tehát vízhajtóként működik. A felhajtóerő miatt könnyebb a mozgás vízben.
Számos mozgásszervi probléma esetén könnyebben megvalósítható a vízi torna, mint a szárazföldi. A víz ellenállása nagyobb, mint a levegőé, ezért számos vízben végzett gyakorlat nehezebb és jobban erősít, edz, mint a szárazföldön. A víz hőmérséklete is fontos. Meleg vízben ellazulnak az izmok, szövetek. Így az izomfeszülés okozta fájdalmak, görcsök oldódnak, az ízületek pedig könnyebben mozognak. A hideg víz viszont stimulál.
A gyógyvízben oldott ásványok a bőrön keresztül kis mennyiségben felszívódnak. Több kísérlet is történt ennek bizonyítására. Egyik ilyen vizsgálatban egereket fürdettek kénes vízben, majd a bőrmintákból sikerült kimutatni a kén jelenlétét. Az embereknél a vizeletben ürülő anyagok mennyiségét vizsgálták, például radonos víz esetében, ami azonban nem hozott egyértelmű eredményt. Azaz feltehetően egyes anyagok könnyebben, mások nehezebben szívódnak fel a bőrön keresztül.
A gyógyvizeknek a bőr szöveteiben egyértelműen van terápiás hatásuk. A kénes víz befolyásolja bizonyos bőrsejtek működését, a szénsavas víz pedig a bőr kapillárisainak működését változtatja meg. Ezért keringésjavító hatása miatt is javasolják a szénsavas fürdőt. A gyógyfürdők számos bőrbetegség esetén hasznosak (például a sós víz segíti a pikkelysömör enyhülését). A bőrnél mélyebben lévő szövetekre gyakorolt hatásról azonban nincsenek egyértelmű bizonyítékok.
Ugyanakkor, ha a kopásos ízületi betegségben szenvedők egyik részét csapvízben, a többieket gyógyvízben fürdették, a gyógyvízben mártózók panaszai jelentősebben csökkentek, mint a csapvizes csoportban lévőké. Az egyik hazai gyógyvízben való fürdőzés számos laborértéket (vérvizsgálati eredményt) nagyobb mértékben és tartósabban módosított, mint a sima csapvíz.
Vajon mi hat ilyenkor?
Feltételezések szerint a fizikai és a kémiai (azaz a víz összetételéből, ásványtartalmából adódó) hatások összességéről, kölcsönhatásokról és reflexes hatásokról van szó. A pontos hatásmechanizmus ma még nem ismert annak ellenére, hogy folyamatosan kutatják a választ.
Gyógyfürdői minősítése viszont csak olyan fürdőhelynek lehet, amelynek gyógyhatását bizonyították. Ez azonban elsősorban tapasztalati úton, statisztikai adatok, elemzések, összehasonlító tanulmányok révén, nem pedig klinikai vizsgálatok segítségével történik.
Forrás: mozgasszervi.blog.hu