„Az ízületi kopás, a porckopás gyakorlatilag természetes elhasználódást jelent, amelyet orvosi nyelven artrózisnak hívunk, és amely degeneratív elváltozást takar. Hogy melyik életkorban és melyik ízületben jelentkezik kopásból eredő panasz, az egyénenként változó” – foglalta össze dr. Szily Tamás, a FájdalomKözpont ortopéd-traumatológusa, ízületi specialista. Hozzátette, az olyan tényezők, mint a genetikai hajlam, az adott ízület veleszületett vagy szerzett deformitása (például újszülöttkori csípőficam, térdízületi tengelyeltérések), sérülések, túlsúly, túlzásba vitt sportterhelés, mind koraibb életkorra tolhatják a kopás és ezzel együtt a panaszok megjelenését.
A tünetek egyre súlyosabbak lehetnek
Az ízületi kopás tünetei lehetnek enyhék, középsúlyosak vagy súlyos fokúak. Kezdetben úgynevezett indítási fájdalomról számolnak be a betegek. Ilyenkor reggeli felkelés vagy hosszabb ülés, pihenés után az érintett ízület fájdalmas, merev, majd rövidebb használat után bejáródik, a fájdalom és merevség enyhül, illetve megszűnik. Huzamosabb terhelés, időjárásváltozás is okozhat fájdalmat, ízületi duzzanatot, merevséget. Előrehaladottabb kopásnál az ízület terhelésre gyakrabban, sokszor állandóan, sőt akár nyugalomban is panaszossá válhat. A beteg mozgáskészsége romolhat. Egy jelentősen kopott ízület pedig kisebb sérülésekre, elesésre is rosszul reagál, ami elhúzódó panaszokban nyilvánulhat meg.
Képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, MRI, CT) is különböző fokozatok különíthetők el. Az ízületi porc felpuhul, majd feltöredezik, elvékonyodik. Előrehaladott stádiumban az ízületi felszín porcfosztottá válik. A kopás velejárója az ízületi belhártya és tok megvastagodása, az ízületi csontvégek peremszéli csontos felrakódásai. Ezen jellemzők és az ízületi folyadék felszaporodása együttesen okozza a jelentős fokban elkopott ízület duzzanatát, tömegesebb voltát, valamint a mozgásbeszűkülést, esetleg az instabilitásérzést.
Hogyan kezelhető a porckopás?
Az artrózis okozta tünetek kezelése sokrétű, bár alapvetően kétféle lehet: konzervatív és műtéti. A kezelés függ a kiváltó okoktól, a kopás fokától és a tünetek súlyosságától. Kezdetben az ízület pihentetése, esetleg duzzanat esetén jegelése, illetve nem szteroid gyulladáscsökkentő tabletták szedése jön szóba. Balneo-fizioterápiás kezelések, gyulladásmentes időszakokban gyógytorna is hatékony szerepet játszhat a folyamat lassításában, a tünetek enyhítésében.
Ez is érdekelhet
„Kezdeti stádiumban porcregeneráló gyógyszeres készítmények tartós szedése ajánlott, sokszor az ízület hialuronsav injekciós kezelése is tartósan jótékony hatású. Amennyiben valamilyen konkrét, jól meghatározható deformitás okozza az érintett ízület korai elhasználódását az adott terhelő porcfelszínek túlterheléséből adódóan, akkor korrekciós műtét jön szóba. Ezen ízületmegtartó eljárások nagymértékben lelassíthatják a kopás folyamatát” – foglalta össze dr. Szily Tamás. Hozzátette, a kezelések eredménytelensége, illetve a folyamat előrehaladott volta miatt sokszor előfordul, hogy a panaszok jelentős fokú csökkentése céljából, a járáskészség javítására már csak az ízületpótló műtét (protézis beültetése) jöhet szóba. Az átlagéletkor növekedése, a társadalom elöregedése, valamint az orvostudomány jelentős fejlődése miatt ezen beavatkozások (csípő- és térd teljes felszínpótló protetikai műtétei) egyre nagyobb számban és igen jó eredménnyel rutinműtétként szerepelnek az artrózis kezelésének fegyvertárában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
