Az emberek normál testhőmérséklete átlagosan 36 és 37 Celsius-fok között mozog. Ha viszont a testünk tartósan 35 fok alá hűl, akkor már kihűlésről van szó, amely ellen mielőbb tenni kell valamit. Ha 32 fokig – vagy akár még annál is tovább – csökken a testhő, az már életveszélyes állapotot idézhet elő. Mivel a kihűlés egy azonnali kórházi ellátást igénylő jelenség, fontos, hogy megtanuljuk felismerni a tüneteit, illetve tudnunk kell azt is, hogy mit tegyünk a komolyabb baj megelőzése érdekében. Az alábbiakban az Egészségvonal cikke alapján összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat
Mitől hűlhetünk ki?
Akkor fenyegethet minket a kihűlés, ha hosszabb ideig 10 fok alatti hidegben vagy 20 foknál hidegebb vízben tartózkodunk. Egyes betegségek is növelhetik a rizikót, de a leggyakrabban
- hidegben tartózkodás,
- erős szélben tartózkodás,
- hideg vízben fürdés,
- hideg, fűtetlen házban tartózkodás,
- nem megfelelő öltözet viselése,
- vagy barlangi túra
Különösen veszélyeztetettek még az ittas személyek, az utcán fekvő hajléktalanok, valamint a földön fekvő, az eszméletlen vagy erősen vérző sérültek. Az otthonukban történő kihűlés pedig az egyedül élő idősek körében fordul elő a legnagyobb eséllyel.
Komoly szövődményei lehetnek
Normális esetben a testünk hidegnek kitett területein összehúzódnak az erek. Ez egy védekező mechanizmus, kihűlés esetén azonban súlyos következményekkel járhat. A tartós érösszehúzódás következményeként ugyanis sérül az adott terület oxigén- és tápanyagellátása, a vérkeringés elégtelensége miatt pedig vérrögök alakulhatnak ki. A vérrögök érelzáródáshoz, a keringés megszűnéséhez, a legrosszabb esetben pedig szövetelhaláshoz vezethetnek.
Súlyos kihűlésről akkor beszélhetünk, ha nagyfokú keringés- és légzéselégtelenség alakul ki, illetve más problémák – például szívritmuszavar – is felléphetnek. A súlyos elváltozások idővel halálhoz vezetnek.
Milyen tünetek utalhatnak kihűlésre?
A lehűlésre az alábbi testi tünetek hívhatják fel a figyelmet:
- libabőr,
- didergés, remegés,
- sápadt vagy kékeslilás bőr,
- fáradékonyság,
- szótlanság,
- lassuló légzés és pulzus,
- hideg tapintatú bőr,
- fájdalomérzet csökkenése,
- zavart beszéd,
- eszméletvesztés.
Gyermekeknél a vöröses színű bőr, a bágyadtság, az ernyedtség, a szokatlan csendesség, az álmosság, valamint az étvágytalanság is jelezheti, hogy baj van.
Hogyan kezelhető a kihűlés?
A mentők értesítése után a legfontosabb, amit tehetünk, hogy megnyugtatjuk a beteget, illetve megpróbáljuk megakadályozni a testhőmérséklet további csökkenését. Ehhez az alábbiakat ajánlják a szakértők:
- vigyük az érintettet védett, meleg helyre;
- távolítsa el a kihűlt személyről a nedves ruhákat és az ékszereket;
- takarjuk be a beteget paplannal, pléddel vagy hálózsákkal – ha van kéznél, az izolációs fólia különösen jól jön ilyenkor;
- az eszméleténél lévő beteggel itassunk kortyonként meleg, alkoholmentes italt, illetve adjunk neki magas cukortartalmú ételt, például. csokoládét vagy szőlőcukrot;
- a segítség kiérkezéséig maradjunk az érintettel, tartsuk őt ébren, beszéljünk hozzá;
- eszméletlen beteget helyezzük olyan pózba, amellyel biztosíthatjuk a szabadon átjárható légutakat.
A kihűlés kezelése kórházi feladat. Az ellátás fontos része a keringés- és légzéstámogatás, valamint a fokozatos felmelegítés. Súlyos esetben intenzív terápiás kezelésre is szükség lehet.