"A koronavírus-világjárvány lehetővé tette számunkra, hogy az mRNS-technológiában rejlő hatalmas tudományos lehetőséget kihasználjuk. Az influenza egy olyan terület, ahol szerintünk szükség van ilyen oltásokra" - idézte Kathrin Jansent, az oltóanyag-kutatás és -fejlesztés vezetőjét a cég közleménye, amelyből az is kiderült, hogy a vizsgálatok korai szakaszába több mint 600 idős amerikait vonnak be.
A kutatással az influenzaoltások jelenlegi nemzedékén akarnak javítani, amely 40-60 százalékos hatékonysággal véd a betegségtől. A Pfizer különösen azt szeretné összehasonlítani, hogy milyen szintű és mennyire biztonságos az immunválasz egy, kettő vagy négykomponensű mRNS-oltóanyag esetén különböző adagokban, szemben a hagyományos négykomponensű oltóanyagokkal.
Több buktatója is van
A hagyományos influenza elleni vakcina esetében a vírust tyúktojásokban vagy emlőssejtekben tenyésztik. A vírusokat ezután inaktiválják és oltóanyaggá dolgozzák fel. A folyamatnak azonban több buktatója van: nehéz olyan oltóanyagot előállítani, amely erős immunválaszt ad és lépést tart a vírustörzsek folyamatos változásával. A kutatóknak azt is előre kell látniuk, hogy a következő szezonra mely influenzatörzs ellen kell oltást fejleszteniük.
Ez is érdekelhet
Az mRNS-oltás technológiájához viszont csupán a vírus vagy egy bizonyos részének genetikai szekvenálása szükséges, nincs szükség tyúktojásokban való tenyésztésre, ráadásul lehetővé teszi a gyors és jóval rugalmasabb oltás-előállítást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
