Nemcsak külső megjelenésünket határozza meg, de orrunk kulcsszerepet tölt be a szaglásban, a hangképzésben és a légzésben egyaránt, továbbá ez szervezetünk egyik elsődleges védvonala a káros külső behatásokkal szemben. Az orr nyálkahártyája és csillószőrei megszűrik a belélegzett levegőt az abban található portól, allergénektől, kórokozóktól. Emellett az orrüreg bőséges vérellátása nyomán a tüdő felé haladó levegő hamar felmelegszik, miközben páratartalma is megnövekszik, ezáltal támogatva a légzőrendszer normál élettani működését. A csillószőrök által kiszűrt szennyezőanyagok a nyálkahártya által termelt váladékba tapadva ürülnek ki a szervezetből vagy az orron és a szájon át tüsszentés és köhögés során, vagy a garatba lecsorogva a gyomor-bélrendszeren keresztül.
Az orrlégzés tehát többféle veszélytől is megóvja a szervezetet, orrdugulás esetén azonban, amikor alig-alig tudunk az orrunkon át levegőt venni, ez a rendkívül fontos funkció elveszik. A tartós szájlégzés torokfájás, garat- és gégegyulladás kialakulásához vezethet, valamint a belélegzett levegő oxigéntartalma is kisebb mértékben hasznosul, mintha az orrunkon át szívtuk volna be. Ezen felül az orrdugulás miatt romolhat a szaglás és ízérzékelés, ahogy a nyugodt éjszakai pihenést is megnehezíti, ezáltal kialvatlanságot előidézve. Nem szabad tehát félvállról venni a panaszt.
Az orrfújás kevésbé ismert veszélyei
Aligha kell bárkinek is bemutatni, mennyi orrfújással járnak például a náthásan töltött napok, amikor egyik zsebkendőt használjuk el a másik után, mégis alig jutunk levegőhöz. Ennek oka, hogy az orrdugulásért nagyobb részben a gyulladt orrnyálkahártya duzzanata felelős. Eközben a nyálkahártya több váladékot is termel annak érdekében, hogy megtisztítsa a légutakat, a megnövekedett váladékmennyiség viszont szintén fokozza a dugulást. Orrfújással a váladék egy részétől tudunk csupán megszabadulni, ami átmeneti enyhülést hoz, de összességében nem oldja meg a problémát. Ezen felül - ritkán ugyan, de - a gyakori és erőteljes orrfújásnak is lehetnek nemkívánatos szövődményei.
Az egyik ilyen az orrvérzés . Hideg időben csökken a levegő páratartalma, ami könnyen az orr kiszáradásához vezethet. A száraz orrban a nyálkahártya elvékonyodik, gazdag érhálózata pedig közelebb kerül a felszínhez. Amikor tehát ezekre az erekre még az orrfújás is nagy nyomást fejt ki, könnyen megsérülhetnek, vérezni kezdhetnek. Az így kialakuló orrvérzés általában magától rendeződik, ezzel együtt mindenképpen kellemetlen. Nagyon ritka szövődmény, de akár előfordulhat az is, hogy orrfújás közben az orrüreget a fülekkel összekötő fülkürtön át baktériumok jutnak a fülbe, fertőzést okozva. Végezetül, szintén az anatómiai összeköttetés miatt megeshet, hogy az eldugult orr kifújására törekedve hirtelen olyan magas nyomás alakul ki a fülben, amely nyomán megsérül a dobhártya. Beszédes adat, hogy egy, a Clinical Infectious Diseases című folyóirat 2000. februári számában publikált tanulmány szerint az orrfújás átlagosan mintegy tízszer magasabb nyomást hoz létre az orrban, mint a tüsszentés vagy a köhögés.
Mit tehetünk az orrdugulás ellen?
Fontos leszögezni, hogy az orrfújás összességében mégis egy biztonságosnak tekinthető módszer a felgyülemlett orrváladék eltávolítására, illetve tehetünk azért, hogy csökkentsük a ritka szövődmények kockázatát. Hirtelen erőlködés helyett igyekezzünk mindig inkább óvatosan kifújni az orrunkat, és általában véve az a legcélszerűbb, ha a két orrlyukat nem egyszerre, hanem felváltva, egymás után fújjuk ki. Emellett törekedjünk arra, hogy az orrdugulásért felelős orrnyálkahártya-gyulladást is csillapítsuk, hiszen így egyaránt csökkenthetjük az orrfújás iránti ingert és a megfelelő komfortérzet eléréséhez szükséges erőkifejtés mértékét.
Ebben nátha esetén dekongesztáns, azaz orrnyálkahártya-lohasztó orrspraykre támaszkodhatunk, amelyek rövid távon alkalmazva hatékonyan visszaszorítják a nyálkahártya duzzanatát, ennél fogva pedig az orrdugulást is. A tengervizes orrsprayk szintén javulást hozhatnak azáltal, hogy erősítik a csillószőrök tisztító funkcióját, egyben hígítják a sűrű váladékot. Hasonló elven segíthet a sóoldatos orröblítés is, amikor egy erre a célra alkalmas kancsó vagy irrigátor alkalmazásával moshatjuk át az orrjáratokat, fizikailag eltávolítva a váladékot és szennyeződéseket. A cél tehát, hogy minél ritkábban kelljen zsebkendőért nyúlnunk abban a néhány napban, amíg immunrendszerünk legyőzi a megfázást. Amennyiben viszont az orrdugulás tartósan fennáll, mindenképpen forduljunk vele orvoshoz!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
