Tudósok bejelentették, hogy sikerült olyan laboratóriumban előállított emberi antitesteket létrehozniuk, amelyek számos influenzatípus ellen sikerrel veszik fel a harcot, többek között a rendkívül halálos H5N1 madárinfluenza-, valamint az 1918-ban tízmilliók halálát okozó úgynevezett "spanyolnátha"-törzs ellen.
Egérkísérletek alapján az antitestek az influenzavírus eddig ismeretlen alkotórészéhez kötődnek, amely gátlás alatt megakadályozza, hogy a kórokozó bejusson a megfertőzendő sejtbe - állítja a tanulmány. Mivel ez, az egyik kutató által "a vírus Achilles-sarkának" nevezett alkotórész genetikailag állandó és nem mutálódott az idők során, az antitestek számos különböző törzs ellen hatásosak.
A szezonális influenza évente több, mint 250 ezer ember halálát okozza, a pandémiás influenza, amely akkor jelentkezik, amikor egy olyan törzs jön létre, amely ellen az emberek nem hordoznak immunitást, egy állandó fenyegetést jelent. A vakcinák régóta az influenza elleni védelem első vonalát jelentik, ám még a szezonális törzsek is olyan gyorsan változnak, hogy az oltásokat minden évben frissíteni kell. Azonban még ekkor sem biztos, hogy hatásosak.
A Harvard Egyetem Orvosi Karának professzora, Wayne Marasco vezetésével a kutatócsapat azzal kezdte a vizsgálatot, hogy laboratóriumukban úgynevezett monoklonális antitestek tízmilliárdjait vizsgálták át. A fehérvérsejtek által termelt antitestek olyan speciális fehérjék, amelyek az antigénekhez, azaz más, a behatoló baktériumok és vírusok felületén található nagy molekulákhoz kötődnek. A kötődés után az antitestek jelzőfényként szolgálnak az immunsejtek számára, amelyek megtámadják a kórokozókat. Ritka esetekben maga az antigén is semlegesítheti a patogént.
A monoklonális antitesteket laboratóriumban állítják elő egyetlen anyasejtből, egy 30 évvel ezelőtt kifejlesztett módszer használatával. A daganatok kezelése során például segítenek az immunrendszernek "bemérni a célt".
Marasco és munkatársai 10 olyan mesterséges antitestet találtak, amelyek a H5N1 madárinfluenza-vírushoz kötődnek, olvashatjuk a Nature kiadócsoport által megjelentetett Nature Structural and Molecular Biology folyóiratban közzétett tanulmányban. További egérkísérletekben azt találták, hogy ezek közül három monoklonális antitest a 16 ismert influenza A-törzsből tízet semlegesített, köztük a H5N1-et is. Mostanáig csak azok fertőződtek meg a halálos vírustörzzsel, akik szoros kontaktusba kerültek fertőző szárnyasokkal, azonban a szakértők attól félnek, hogy egy esetleges mutáció "átugorja a fajok közti határokat" és könnyen terjed majd emberről emberre.
Ezek az eredmények döbbenetesek. Nemcsak egyetlen fajta antitest reagált több vírustörzsre, de egyedül semlegesítette a kórokozókat , az immunrendszer segítsége nélkül. Ennek okának felderítésére Marasco a kaliforniai La Jollában található Fertőző és Gyulladásos Betegségek Központjának kutatóival együtt elemezte az egyik antitest atomszerkezetét. Felfedezték, hogy a vírus felszínén található, eddig keveset vizsgált, nyalóka alakú fehérjéhez, a hemagglutininhez kötődve a mesterséges antitest meggátolta a kórokozót, hogy alakot váltson és bejusson a gazdasejtbe.
"Úgy véljük... a hemagglutinin fehérje álcaként működik, mivel folyamatosan mutálódik és így arra készteti az immunrendszert, hogy antitesteket termeljen ellene, ahelyett, hogy a fehérje nyakán lévő zseb ellen tenné ezt" - nyilatkozta Marasco egy közleményben.
Egy, szintén a Nature által közzétett kommentárban Taia Wang és Peter Palese, a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem kutatói azt írják, a tanulmány felfedezte a "vírus Achilles-sarkát", amely ellenáll a genetikai változásnak. Az új eredmények "közelebb visznek bennünket egy univerzális influenzaoltás kifejlesztéséhez".
Animáció: HáziPatika.com
