Március elején lesz kereken 100 éve, hogy kitört az emberiség történetének legpusztítóbb járványa, a több tízmillió áldozatot követelő spanyolnátha . Néhány éve ismert, hogy az áldozatok többségének halálát bakteriális felülfertőződés okozta - természetesen akkor még nem voltak antibiotikumok. Az egyszerű, szövődménymentes influenza is lehet súlyos lefolyású, ha azonban a betegnek olyan alapbetegsége van, amelyet az influenza tünetei (elsősorban a magas láz) képes provokálni, akkor az esetleges szövődmények könnyen tovább súlyosbíthatják a helyzetet.
Az influenzavírus károsítja a légutak hámsejtjeit, ezért a baktériumok nagyobb hatásfokkal támadhatják szervezetünket, így igazán időszerű az influenzajárvány idején a megelőzés fontosságáról beszélni. Az influenza szövődményei közül a leggyakoribb a tüdőgyulladás, amelynek veszélyeit legtöbbször igencsak alábecsülik. Kevesen tudják például, hogy a tüdőgyulladás még ma is a tíz leggyakoribb halálok között szerepel. A leggyakoribb tüdőgyulladás-típus a pneumococcus baktérium okozta tüdőgyulladás: az ebben megbetegedő 65 év felettiek - a kisgyermekek mellett ők a legveszélyeztetettebb korosztály - egyötöde belehal a betegségbe.
Jó hír, hogy a pneumococcus okozta tüdőgyulladás védőoltással megelőzhető. Felmerül a kérdés, hogy miért élnek mégis relatíve kevesen a megelőzés lehetőségével? A válasz összetett, de az egyik legfőbb okként az információhiányt jelölhetjük meg: az emberek többsége nincs tisztában sem a tüdőgyulladás igazi veszélyeivel, sem a megelőzés lehetőségeivel. A legtöbben nem tudják, hogy az influenza szövődményeként gyakran előfordul bakteriális tüdőgyulladás, ami súlyosabb esetben véráramfertőzéshez vezethet.
A másik okot a védőoltások költsége jelentheti. Míg csecsemők esetében az állam ingyenesen biztosítja a tüdőgyulladás ellen a védőoltást, addig az idősebbek csak teljes áron juthatnak hozzá az oltóanyaghoz. Viszont a 10-20 ezer forintos költséggel egy valóban veszélyes és gyakori betegség ellen szerezhetünk védelmet magunknak vagy szeretteinknek.