Éves átlagban egymilliárd ember fertőződik meg influenzavírussal világszerte – a most következő járványszezonban ez a szám a déli földrészen már zajló járvány adatai alapján még magasabb is lehet. A Föld déli féltekéje a tükörképe az északinak: amikor itt beköszönt a tél, ott még nyár van, és fordítva. Bár senkinél sincs jövőt megmondó kristálygömb, az influenzajárvány szempontjából a déli féltekén történtek a legtöbbször előrevetítik azt, ami az északi féltekén történik, mert az influenza globálisan terjed és sajnos útlevélre sincs szüksége.
Hamarabb és intenzívebben csapott le a déli féltekén
Maga az influenza, hasonlóan más légúti fertőzésekhez, szezonális, tehát főleg a hideg, nyirkos időben terjed. Míg 2020-ban COVID-19 kapcsán az utazási korlátozások, a távolságtartás és a maszkhasználat miatt gyakorlatilag elmaradt az influenzajárvány, 2021-ben a vírus nagy erővel tért vissza mind az északi, mind a déli féltekén. Ha pedig megfigyeljük mondjuk Ausztrália idei számait, azt látjuk, hogy ott a járvány hamarabb kezdődött, és intenzívebb volt, mint a megelőző öt évben – ennek alapján Európában is van esély egy erős influenzajárványra.
Nem véletlen, hogy az egészségügyi világszervezet (WHO) kifejezetten javasolja az influenza elleni oltások beadását minél szélesebb körben. A védőoltás ugyanis hatékonyan véd és az idősek, a várandós nők, a kisgyermekek számára is megoldás a betegség megelőzésére.
„A felső légúti fertőzések pontos elkülönítése csak laboratóriumi vizsgálattal lehetséges. Ha valaki lázas, fáj a torka és köhög, attól még bármilyen vírus lehet COVID-19 és influenzától egy sima nátháig. Úgy az influenza, mint a COVID-19 a súlyosabb fertőzések közé tartoznak, de sajnos ez már csak utólag derül ki. Akit beoltottak influenza ellen, annál – ha légúti tüneteket produkál – a betegség oka nagy valószínűséggel egy másik kórokozó, ezért az oltás a diagnózist is megkönnyíti. Átvészelt, esetlegesen szövődményes influenzafertőzés után a COVID-19 lefolyása mindenkinél – de az időseknél különösen – súlyosabb lehet” – nyilatkozta Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának nyugalmazott vezetője. Itt fontos még azt is leszögezni, hogy az elvárásokat is pontosítani kell. A védőoltás felvétele, habár nem 100 százalékos garancia a betegség elkerülésére, a súlyos formákat, a kórházi kezelést meg halálozást már sokkal nagyobb mértékben előzi meg.
Idehaza 2020-2021-ben – nyilván a COVID-járvány hatására is – a szokásosnak mondható 700-800 ezerhez képest rendkívül sokan, több mint 1,2 millióan oltatták be magukat influenza ellen. A következő, 2021-2022-es szezonban ez a mutató visszaesett a megszokottnak mondható 760 ezres szintre – indokolatlanul, hiszen a járvány erős volt.
Az influenzának minden évben más törzsei terjednek, ezért az oltások összetétele is évről évre változik. A védőoltások törzseit a WHO határozza meg, mindig a másik féltekén zajló járványszezon tapasztalatai alapján. Idén a WHO-ajánlás alapján két új törzset is tartalmaz a védőoltás 2021-hez képest, ami egy komoly indok az oltás felvételére, mert az új vírustörzs ellen még elméleti védelem sincs Az idei szezonra szánt oltóanyagok közül a patikákban már elérhető az első influenza elleni vakcina. Ez recept- és térítésköteles, fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem feltétlenül kell miatta személyesen orvoshoz menni: hála az e-recept lehetőségének, az orvossal történő telefonos konzultáció révén egy út megtakarítható Ezt még azzal lehet még hatékonyabbá tenni, ha a kiválasztott patikának is előre szólunk.
A koronavírus-járvány árnyékában mindig érdemes külön kiemelni: az influenza elleni védőoltást lehetséges egyidőben adni bármelyik COVID-19 elleni oltással. Amennyiben a COVID-19 és az influenza elleni oltások közül valamelyiket már megkapta a páciens, a másikat bármilyen időközzel be lehet adni, akár pár napra rá is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az oltást jobb korábban mint később felvenni, megelőzve a szokásos őszi náthát, illetve az esetlegesen újabb járványhullámmal fenyegető COVID-ot. A legtöbben ugyanis egy-egy aktuális légúti fertőzés miatt halasztják el az oltás beadatását, ami sem azért nem jó stratégia, mert ezek a fertőzések az őszi-téli szezon alatt sokszor egymásba érnek, sem pedig azért, mert az oltás beadása után eleve még 2-3 hét szükséges a védettség kialakulásáig. Mivel ugyanakkor általában hosszan elhúzódó, tavaszig kitartó járványról van szó, az oltás indokoltsága a későbbiekben is fennáll, azon az elven, hogy jobb későn. mint soha.
A koronavírus-járvány további jelenléte miatt más érvek is szólnak az influenza elleni védőoltás beadatása mellett. A két betegség együttes jelentkezése megnövelheti a lélegeztetőgépre kerülés, illetve halálozás kockázatát felnőttekben, és arra is vannak adatok, hogy az együttfertőződés esélye jelentősen magasabb gyermekek esetén. A WHO szerint különösen veszélyeztetettek a várandósok, illetve a gyerekek (közülük is főként a 2 éven aluliak és a krónikus betegek beoltása indokolt). A kisgyerekeknél részben az okozza a veszélyt, hogy ők az életkoruk miatt még nem találkoztak a vírussal, nincs természetes védettségük, részben pedig az, hogy magas lázzal, kórházi kezeléssel, kiszáradással járhat náluk a betegség, ami – a COVID-19-cel ellentétben – a gyerekek esetében sokszor eleve súlyosabb, mint a felnőtteknél. Ezen kívül azt is érdemes tudni, hogy központi szerepük van az influenza terjesztésében, mivel magasabb mennyiségben van bennük a vírus, és hosszabb ideig ürítik, mint a felnőttek, ráadásul közeli kontaktusban vannak egymással az iskolában és egyéb közösségekben, illetve a higiéniás szokásaik még nem fejlettek: nem mosnak kezet olyan gyakran és alaposan,mint a felnőttek, nem mindig indulnak kezet mosni orrfújás után.
Aki beoltatja magát influenza ellen, nemcsak magát, hanem a környezetét és az egész társadalmat védi, megelőzve például a betegápolásban segítő család, illetve az egészségügyi ellátórendszer túlterhelését. A védőoltás szükségességét támasztja alá az is, hogy az influenzával fertőzöttek nagy része tünetmentes, viszont terjeszti a fertőzést, így ők észrevétlenül is továbbadják a kórt.
