Noha manapság talán már nem övezi akkora figyelem a járványhelyzet alakulását, mint három-négy évvel ezelőtt, a vírus továbbra is jelen van, és számos megbetegedést okoz. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) légúti figyelőszolgálata jelentéseiből kirajzolódik, hogy az elmúlt hónapok során az akut légúti fertőző betegséggel orvoshoz fordulók között nagy arányban vannak, akik panaszait COVID-19 okozta. A súlyos megbetegedés miatt kórházi ellátásra szorulók is legalább fele ebbe a csoportba tartozott hétről hétre. Emellett a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben mért koncentrációja szintén azt jelzi, hogy az elmúlt év végéhez közeledve egy újabb járványhullám indulhatott el itthon.
Ráadásul nem ritka, hogy mostanáig valaki akár több alkalommal is átesett a fertőzésen. Emiatt aztán felmerül a kérdés, hogy vajon lehetséges-e hosszú távú védettséget szerezni az új koronavírussal szemben, illetve mennyi ideig tart ki a korábban kialakult immunitás. Ennek járt utána a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében Lara Herrero virológus, infektológus és Wesley Freppel virológus, immunológus, a queenslandi Griffith Egyetem két kutatója. Az alábbiakban az általuk bemutatott tudományos bizonyítékokat vesszük sorra.
Hogyan működik a védettség?
Mind a természetes fertőzést, mind a védőoltást követően olyan antitesteket termel az immunrendszer, amelyek képesek célzottan a SARS-CoV-2-vírust semlegesíteni. A fehérvérsejtek két legfontosabb típusa közül a B-sejtek is képesek ilyen módon emlékezni a vírusra egy ideig, míg a T-sejtek hónapokig megmaradnak a véráramban a kórokozóval történt érintkezést követően. Egy 2021-ben publikált tanulmány szerint egy hónappal a fertőzés okozta tünetek fellépése után az emberek 98 százalékának szervezetében még kimutathatóak a koronavírus tüskefehérjéjével szemben képződött antitestek. Sőt, 90 százalékuknál még hat-nyolc hónappal később is. „Ez azt jelenti, hogy az immunrendszernek képesnek kellene lennie arra, hogy felismerje és semlegesítse a koronavírus ugyanazon variánsát, ha hat-nyolc hónapon belül ismét találkozik vele” – írja Herrero és Freppel, hozzátéve, hogy ez praktikusan egy újabb fertőzés esetén teljes tünetmentességet vagy legfeljebb enyhe megbetegedést jelent.
Mi a helyzet azonban az újabb és újabb variánsokkal? Elvégre ismert, hogy a SARS-CoV-2 viszonylag gyorsan mutálódik, emiatt időről időre új változatai bukkannak fel és kezdenek keringeni az emberek között. Minden ilyen variáns olyan mutációkat hordoz, amelyek újként hatnak az immunrendszer számára akkor is, ha az érintett személy korábban volt már fertőzött egy másik variánssal. Így aztán előfordulhat, hogy az előzőleg aktiválódott T- és B-sejtek nem vagy nem tökéletesen ismerik majd fel az új vírusváltozatot. A két szakember szerint ez a magyarázat arra, hogy az emberek miért betegszenek meg viszonylag könnyen második-harmadik alkalommal is a COVID-19-cel.
Egy tavaly februárban publikált elemzés 2022 szeptemberéig bezárólag vette górcső alá azokat a tanulmányokat, amelyek a korábbi koronavírus-fertőzés nyomán kialakult védettséget vizsgálták. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a vírus eredeti, alfa, béta és delta variánsa esetén az újrafertőződéssel szemben 85,2 százalékos védettség állt fenn a korábbi fertőzés követően négy héttel. Ez a védettség 40 hét elteltével 78,6 százalékra, 80 hét elteltével 55,5 százalékra csökkent. Érdemes azonban hozzátenni, hogy az omikron variáns tekintetében ugyanez a mutató csupán 36,1 százalékot ért el a 40. héten. Fontos továbbá, hogy itt az újrafertőződésről van szó. A korábbi fertőzés után fellépő súlyos megbetegedés kockázatával szemben 40 hét elteltével 88 százalékos védettséget állapítottak meg a kutatók - variánstól függetlenül. Röviden tehát a természetes úton szerzett védettség hosszú távon gyengül, de a súlyos megbetegedéstől nagy arányban képes lehet megóvni az embereket hosszú hónapok elteltével is.
Milyen védettséget adnak a vakcinák?
Egy, a The Lancet című tudományos folyóiratban 2022 nyarán megjelent becslés szerint első évükben a koronavírus elleni védőoltások 14,4 millió életet mentettek meg a világ 185 országában. Ennek alapján hasznosságukhoz aligha férhet kétség, Herrero és Freppel hozzáteszi azonban, hogy mára azt is tudjuk: az oltások nyújtotta védettség is gyengül idővel. Egy 2023-as tanulmány szerint az első oltások 79,6 százalékos hatékonysággal tudták megelőzni a tüneteket okozó fertőzést a delta variáns esetében egy hónappal az oltóanyag beadását követően. Kilenc hónap elteltével pedig ez a hatékonyság 49,7 százalékra esett vissza. Az omikron variáns tekintetében 60,4 és 13,3 százalékos hatékonyságot jegyeztek fel azonos időtávlatokban.
„Itt jönnek be képbe az emlékeztető oltások. Fontosak ahhoz, hogy az immunrendszert felkészülten tartsák a vírus elleni küzdelemre, különösen azok számára, akik fogékonyabbak a fertőzés negatív hatásaira” – fogalmaz a két szakértő. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a rendszeres emlékeztető oltások révén a különböző variánsok ellen is védelmet szerezhetünk. Ennek oka, hogy a vakcinákat folyamatosan ellenőrzik és frissítik a gyártók, hogy mindig védelmet nyújtsanak az aktuálisan cirkuláló vírustörzsek ellen. Az legújabb oltóanyagok például az omikron XBB.1.5-ös alvariánssát célozzák meg. Ugyanez az elv érvényesül a szezonális influenzaoltásoknál is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy idén januárban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a vakcináció hosszabb távú védelmet biztosít az újrafertőződéssel szemben, mint önmagában a természetes úton szerzett védettség. Fertőzésen átesett, de oltatlan emberek körében átlagosan 6 hónap telik el a fertőzés és az újrafertőződés között, míg az oltott csoportban 14 hónap. Ezt nevezik hibrid immunitásnak, amelynek előnyös tulajdonságait más kutatások is alátámasztották már. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy az időzítés is lényeges szempont: ha kevesebb mint hat hónappal a fertőzés lezajlását követően kapja meg valaki az oltását, az kevésbé lesz hatékony, mintha hosszabb idő telt volna el a kettő között.
„Mindenkinek egyedi az immunrendszere, és a SARS-CoV-2 is tovább mutálódik, ezért bonyolult lenne pontosan meghatározni, hogy meddig tart a COVID-19-cel szembeni védettség. A meglévő bizonyítékok arra utalnak, hogy a fertőzést követő immunitás általában hat hónapig kitart egészséges felnőtteknél, és oltás révén meghosszabbítható. Vannak azonban kivételek, ráadásul mindezen feltételezések azon alapulnak, hogy a vírus nem mutálódik olyan mértékben, hogy azáltal képes legyen kicselezni az immunválaszt. Bár sokan úgy érzik, hogy vége a pandémiának, változatlanul fontos, hogy ne felejtsük el, amit tanultunk belőle. Az olyan óvintézkedések, mint a maszkviselés és az, hogy betegen otthon maradunk, képesek csökkenteni a vírusok terjedését, és nem csak a koronavírusét” – summáz Herrero és Freppel. Hozzáteszik, hogy bár az emlékeztető oltások felvétele nem kötelező, különösen az idősebb korosztály számára mégis nagyon ajánlott.
