Influenza és koronavírus: hasonlóságok, különbségek
A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása alapján a múlt héten 38 900-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, és valószínűleg sokan vannak olyanok is, akik lebetegedtek, de inkább otthon kúrálják magukat - írja a témával foglalkozó cikkében az Index . Az influenza - hasonlóan a COVID-19-hez - halálos is lehet, becslések szerint a világban 290-650 ezer ember eshet a szövődmények áldozatául. Közös még a két betegségben, hogy elsősorban a krónikus betegeknél, idős embereknél, legyengült immunrendszerűeknél lehetnek végzetesek.
Vannak azonban különbségek is a két kór között. Míg a koronavírus fertőzési rátája jelenleg átlagosan 2,2 körül van, a szezonális influenzáé ennél jóval kisebb. Ami pedig a halálozási arányt illeti: a koronavírusnál 100 fertőzöttből 3 ember hal meg, az influenzánál pedig 1000-ből 1 beteg. Előbbi esetében azonban még nem lehet egyértelmű adatokat mondani, hiszen egyrészt nem ismerjük a fertőzöttek valódi számát, másrészt még nem végleges a befejezett (meghalt vagy meggyógyult) esetek száma sem.
Mennyien halnak meg influenzában itthon?
A kérdésre nem egyszerű válaszolni: számítanak a túlélési esélyek, a halálozási arány, de azt is figyelembe kell venni, mekkora területen pusztít a fertőzés, illetve, hogy az adott területen mennyi az alap halálozási arány, és ehhez képest mennyivel emelkedik járvány idején a halálozások száma.
Részben hasonló szempontokat vizsgáló elemzést végzett el Magyarországon az influenzával kapcsolatban 2016-ban az akkor elérhető 2015-ös, előzetes adatokon Wéber András, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) demográfusa. Arra kereste a választ, mi lehet az oka, hogy az év első negyedévében mindig jóval több ember hal meg, mint máskor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2015 ebből a szempontból figyelemre méltó év volt, az első negyedévben ugyanis kiugróan sokan, 5690-nel többen haltak meg az előző év azonos időszakához képest. Wéber következtetése szerint mindebben a tetőző influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke játszhatott közre. A 2014-es adatokhoz képest hasonlóképpen magas volt a többlet halálozás 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is.
Több nő és idős hunyt el a szövődmények miatt
Wéber András tanulmánya arra is rámutat, hogy a halálozási többlet legnagyobb részét 2015-ben a 80 év feletti nők adták. 2015 első negyedévében 3643-mal több nő hunyt el az egy évvel korábbinál, és 2047-tel több férfi vesztette életét, amelynek lehetséges oka a női népesség általánosságban a férfiakéhoz képesti fokozottabb elöregedettsége. Az influenza következményeként ugyanis olyan szövődmények léphetnek fel, amelyek súlyosbítják az idősebbek körében gyakrabban előforduló esetleges alapbetegségeket, és ezáltal halált is okozhatnak.
Érdekesség, de az év eleji halálozások emelkedése nemcsak Magyarországon volt megfigyelhető, hanem például Szlovákiában, Spanyolországban vagy Franciaországban is.
Legjobban: