Ma Magyarországon nagyjából 100 különböző vakcinakészítmény érhető el, amelyek különféle kórokozók ellen nyújtanak védelmet – hívta fel a figyelmet közelmúltbeli posztjában az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Mint írták, a kereskedelmi forgalomban lévő oltóanyagok száma folyamatosan változik – időnként ugyanis engedélyeznek új védőoltásokat, egyes vakcinákat pedig kivonnak a forgalomból (jellemzően azért, mert megjelenik egy korszerűbb készítmény, vagy megszűnik a kereslet egy járvány végével).
A gyerekkori kötelező oltások már szinte életünk természetes részeivé váltak, a világon az elmúlt években végigsöpört koronavírus-járvány azonban ismét a figyelem középpontjába állította a védőoltásokat. Az OGYÉI ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „szinte a szemünk előtt születtek meg az új vakcinák”. Az elmúlt évek sikereit elsősorban az új technológiák térhódításának köszönhetjük, az így nyert tapasztalatok pedig a jövő vakcinafejlesztések irányát is kikövezik. Az alábbiakban az oltóanyagok jelenéről és jövőjéről adunk egy kis összegzést az OGYÉI Gyógyszereink című (2022./4) kiadványának cikke alapján.
Új irányok
Az első oltóanyag, az Edward Jenner nevéhez fűződő himlőoltás elkészülése óta már több mint 200 év telt el, és nagyjából 100 éve váltak elérhetővé az első kolera, anthrax és pestis elleni vakcinák is is. „Az azóta eltelt időben sikerült a legsúlyosabb betegségeket és a legnagyobb járványokat okozó baktériumok és vírusok egy jelentős része ellen hatásos védőoltást kifejleszteni. A 20. század végére már rendelkezésre állt a ma is használt vakcinák jó része, legalábbis azok első generációs változatai” – olvasható a cikkben.
A vakcinafejlesztések azonban természetesen azóta sem álltak meg. Sok, súlyos betegséget okozó patogén ellen ugyanis továbbra sincs hatásos védőoltás, valamint felbukkantak új kórokozók is, mint például a SARS-CoV-2 vagy az mpox. Az újonnan megjelenő, veszélyes kórokozók pedig új irányt mutattak a gyógyszerfejlesztőknek.
A fejlesztések célja azonban nem kizárólag az, hogy új vakcinákat hozzanak létre az újabb kórokozók ellen. A régi, már elérhető készítmények is folyamatosan megújulnak, hogy lépést tarthassanak az egyre szigorodó minőségi, biztonsági és klinikai elvárásokkal. De a továbbfejlesztés eredménye az is, hogy egyes egykomponensű vakcinákat le tudtak váltani a kevesebb oltást igénylő, kombinált vakcinákkal, amelyek lényegesen megkönnyítik a csecsemők beoltását a legfontosabb oltóanyagokkal.
Új technológiák
A jelenleg használt vakcinák többségének gyártása még mindig hagyományos technikákon alapul. Az oltóanyagok jó része tehát továbbra is a baktériumkultúrából vagy vírustenyészetből kinyert élő patogéneket, vagy azok fizikai-kémiai módszerekkel elölt/inaktivált változatait, esetleg antigénjeit vagy inaktivált toxinjait tartalmazza. Ettől még viszont az új módszerek megjelenése észrevehetően felgyorsult az utóbbi években a vakcinagyártás területén.
Fontos leszögezni, hogy a hagyományos gyártási technológiával is hatékony és biztonságos vakcinák állíthatók elő. Az új technológiák – például a rekombináns DNS-technológián alapuló, vagy az mRNS- és vektoralapú vakcinák – azonban bizonyos esetekben gyorsabb, nagyobb mennyiségű, és könnyebben kontrollálható gyártást tesznek lehetővé. Egyes kórokozók ellen pedig kifejezetten az új technológiák megjelenése miatt tudtak vakcinát fejleszteni a szakemberek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Új vakcinajelöltek
Mint azt az OGYÉI is kiemelte, természetesen lehetetlen megjósolni, hogy a közeljövőben milyen új vakcinák kerülnek piacra. Azt azonban valószínűsítik a szakértők, hogy az új típusú koronavírus elleni vakcinák létrehozása során szerzett tapasztalatok felgyorsítják majd a jövőbeli a fejlesztési folyamatokat. (A COVID-oltások kapcsán azonban azt is tudomásul kell vennünk, hogy a több száz ismert fejlesztésből 2022 szeptemberéig mindössze hat készítmény jutott el addig, hogy forgalmazási engedélyt kapjon az Európai Unióban.)
A klinikai vizsgálati regiszterek adatai alapján az OGYÉI arról is beszámolt, hogy milyen új fejlesztések jutottak túl a preklinikai vizsgálatok fázisán. Az európai és az amerikai adatbázisban jelenleg is összesen több ezer vakcinateszt zajlik a legkülönfélébb kórokozók elleni vizsgálati készítményekkel. „A klinikai vizsgálatokban Magyarország is aktívan részt vesz, és szinte minden évben indulnak vizsgálatok új típusú vakcinákkal is” – írták.
Ez is érdekelhet
Bár valószínű, hogy a fejlesztések nagy része – egyéb gyógyszerekhez hasonlóan – végül nem lesz eredményes, azt mindenképpen reményt keltőnek tartják a szakemberek, hogy egyes, régóta várt vakcinák már a 3. klinikai vizsgálati fázisig is eljutottak. Ha tehát minden jól megy, akkor belátható időn belül jöhet vakcina például a HIV, az RSV, a CMV vagy az E. coli ellen is.
