Annie egy 28 éves ügyfélszolgálati alkalmazott, egyben tehetséges portréfestő. Még a világjárvány kezdetén, 2020 márciusában diagnosztizálták COVD-19-cel, majd két hónappal később kiújultak a tünetei. A beteg ekkor észlelte először, hogy gondjai vannak az arcok felismerésével, illetve a tájékozódással. „Amikor első alkalommal találkoztam Annievel, azt mondta, hogy a családtagjai arcát sem ismeri fel” – idézi a Dartmouth Egyetem közleménye Marie-Luise Kieseler kutatót, a nő esetéről készült tanulmány vezető szerzőjét. Saját elmondása szerint Annie, amikor a COVID-19 lezajlása után először találkozott egy étteremben a családjával, nemes egyszerűséggel elsétált mellettük. Amikor aztán az édesapja megszólította, teljesen meglepődött. „Olyan volt, mintha egy vadidegen szólalt volna meg apa hangján” – fogalmazott, hozzátéve, hogy azóta is csupán beszéd alapján tudja beazonosítani az ismerőseit.
A COVID-19 eddig nem ismert következménye
Mára jól ismert, hogy a COVID-19 számos neurológiai problémát előidézhet. Ebbe a körbe tartozik például a szaglás- és ízleléskiesés, egyetemben például koncentrációs panaszokkal, memória-, beszéd- és nyelvi zavarokkal. A mostani azonban az első esettanulmány, amely az úgynevezett arcvakságot, avagy prozopagnóziát a koronavírus-fertőzést követő tartós panaszok közé sorolja. Annie ezenkívül tájékozódási nehézségekkel is küzd. Nehezen találja meg például a különböző szekciókat az élelmiszer-üzletekben, és a parkolóban hagyott autójához is csak úgy talál vissza, hogy előtte külön megjelöli azt a Google térképén. „A prozopagnózia és a tájékozódási zavar kombinációja Annienél azért ragadta meg a figyelmünket, mert ez a két probléma gyakran jár együtt akár agykárosodás, akár fejlődési rendellenességek nyomán” – mutatott rá Brad Duchaine, a Cortex című folyóiratban megjelent tanulmány másik szerzője. Kitért rá, a különösnek tűnő kombináció valószínűleg abból fakad, hogy a két képességért szomszédos agyi régiók felelnek a halántéklebenyben.
A kutatók több tesztet is elvégeztek, hogy felmérjék Annie állapotát. Egy kísérletben például 60 portrét mutattak neki különböző hírességekről, arra kérve a nőt, hogy nevezze meg a képen látható személyeket. Utána megmutatták neki a helyes névsort is, hogy kiderüljön, egyébként ismeri-e a szóban forgó híres embereket. A 60-ból 48-at ismert, de kép alapján csak 29 százalékukat tudta megnevezni. Ez rendkívül alacsony, tekintve, hogy egészséges résztvevők körében végzett felmérések során 84 százalékos átlageredmény született ugyanezen a teszten. Egy másik kísérlet során két lehetőség közül választhatott egy híresség nevét hallva: az egyik képen maga az érintett volt látható, míg a másik képen egy hozzá nagyon hasonlító ember. Annie az esetek 69 százalékában meg tudta mondani, melyik fénykép ábrázolja a keresett személyt, ami viszont ismételten elmarad a kontrollcsoportban feljegyzett 87 százalékos átlagtól.
Végezetül a nő elvégezte az úgynevezett Cambridge-i Arcmemória Tesztet. Itt hat férfiról láthatott portrét, majd miután letelt az arra hagyott idő, hogy megjegyezze az arcvonásaikat, arra kérték, hogy tegyen különbséget köztük és más arcok között. Az emberek átlagosan 80 százalékban tudják ezt helyesen megtenni, Annie viszont csupán 56 százalékban választott jól. „Az ismeretlen arcokkal folytatott tesztünk eredményei azt mutatják, hogy nemcsak arról van szó, hogy Annie nem tud felidézni neveket és egyéb biográfiai információkat az általa ismert híres emberek kapcsán, de valóban gondot okoz számára az is, hogy új külső jegyeket jegyezzen meg” – mondta el Kieseler. Mindent egybevetve kiderült, hogy a beteg problémái az arcmemóriájához köthetők, nem pedig valamilyen generalizált fogyatékossághoz.
Ez is érdekelhet
Sokan érintettek lehetnek
„Ismert, hogy a COVID-19 számos kognitív problémát okozhat, itt azonban súlyos és rendkívül elkülönülő panaszokat láthatunk Annie esetében. Ez egyben arra utal, hogy még sok olyan ember lehet, aki hasonlóan súlyos és szelektív hiányosságokkal küzd COVID után” – tette hozzá Duchaine. A két kutató éppen ezért felmérést végzett több tucat hosszú COVID-dal küzdő páciens, illetve olyanok körében, akik teljesen felépültek a koronavírus-fertőzésből. Az előbbi csoportban a résztvevők nagy többsége arról számolt be, hogy kognitív és érzékszervi képességeik is romlottak a fertőzés előtti állapothoz képest. „Nem csupán a nagyon súlyos esetek egy egyébként kis létszámú része, de a hosszú COVID-dal küzdő emberek nagy többsége azt mondta, hogy nehézséget jelentenek számukra olyan dolgok, amelyeket a COVID-19 előtt gond nélkül el tudtak végezni” – tette hozzá Kieseler. Duchaine szerint tanulmányuk rávilágít, hogy beleértve az arcfelismerést és tájékozódást is, a COVID-19 többféle érzékelési zavart előidézhet, amire oda kell figyelniük az embereknek, különösen az orvosoknak és egyéb egészségügyi szakembereknek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
