Egy friss kutatás azt vizsgálta, milyen hatással van a munka a kognitív hanyatlásra. Azt találták, hogy a rutinmunkákat végzők, mint például a postások vagy az útépítők esetében 66 százalékkal volt nagyobb a kognitív hanyatlás, valamint 37 százalékkal a demencia kockázata azokkal szemben, akik kognitív szempontból ingergazdagabb munkát végeztek - írja a VeryWellHealth.com.
A vizsgálathoz hétezer ember adatait elemezték Norvégiában. Azt is megállapították, hogy azok, akik a 30-as, 40-es, 50-es és 60-as években mentálisan ingergazdag munkákat végezték, kisebb valószínűséggel tapasztaltak romlást a kognitív képességeik terén a 70-es éveikben.
"Ha használod az agyadat, akkor nem veszíted el" - mondta a portálnak Dr. Dorene M. Rentz, a Harvard Egyetem neurológus professzora. A szellemi ingerekben gazdag feladatok, mint például az oktatási és a mérnöki munkák, segíthetnek abban, hogy megőrizzük kognitív képességeinket. Ezáltal akár az is lehet, hogy könnyebben alkalmazkodik az agy az Alzheimer-kórral kapcsolatos változásokhoz, és késleltethetjük vagy elkerülhetjük a demencia tüneteit.
"A lényeg, hogy vannak olyan extra neurális hálózatok vagy pályák, amelyeket az agy egy feladat elvégzéséhez használ. Ha több hálózatunk van, és az egyik nem működik, akkor az agy keres egy másikat, hogy képes legyen megfelelően elvégezni egy feladatot" - magyarázta Dr. Rentz.
Nem csak a munkán múlik
Az új tanulmány szerint a szellemi kihívást jelentő munkák segíthetnek a kognitív tartalékok kialakításában, de ez nem jelenti azt, hogy a fizikai munkát végzőknek vagy a nyugdíjasoknak balszerencséjük van ezen a téren. A munka mellett ugyanis más tevékenységekkel is stimulálhatjuk az agyat. „Tanulmányunk azt mutatja, hogy soha nem túl késő - vagy időpocsékolás - elkezdeni valami új dolgot tanulni. Az élet későbbi szakaszában minden kognitívan megterhelő tevékenység hozzájárul a kognitív tartalékok erősítéséhez” - mondta Dr. Trine Holt Edwin, az új tanulmány egyik szerzője, az Oslói Egyetemi Kórház gerontológus kutatója.
"Ideális helyzetben egész életünkben stimuláljuk az agyunkat és építjük ezeket a hálózatokat" - mondta Dr. Michael Rosenbloom neurológus. Hozzátette, hogy még a felsőfokú végzettség sem védi meg teljesen az agyat, ha nem folytatunk folyamatosan intellektuálisan stimuláló tevékenységeket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A demenciára nincs gyógymód vagy megelőző jellegű terápia. Több olyan tényező miatt is nőhet a kockázata, amelyekre nincs ráhatásunk, mint például a korunk, genetikánk. Viszont egyes életmódbeli változtatásokkal tehetünk a kialakulása ellen. A mentális ingerek mellett a fizikai aktivitás, a kiegyensúlyozott étrend, a testi és lelki egészség gondozása mind alapvető fontosságú. Egy korábbi kutatás szerint a társadalomtól való elszigeteltség 50 százalékkal növeli a demencia kockázatát, ezért nagyon fontos kapcsolataink ápolása idősebb korunkban is.
Legjobban: