1997 óta világszerte április 11-én tartják a Parkinson-kór Világnapját, ugyanis 1755-ben ezen a napon született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben elsőként írta le hat betegen a kór klinikai tünetegyüttesét.
A Parkinson-kór (paralysis agitans) az agy bizonyos területein - ma sem pontosan ismert okokból - bekövetkező idegsejt-pusztulás miatt kialakuló betegség. Sajátos tünetei fokozatosan jelennek meg: nyugalmi remegés, halk beszéd, maszkszerű arc, járási nehézség, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, járás közben egyensúlyzavar, depresszió. A Parkinson-kór, amelyben világszerte hat millióan szenvednek, általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám újabban egyre többen betegszenek meg a 40. életév betöltése előtt. Az inkább férfiakat sújtó betegség csak kis százalékban genetikai eredetű. (Érdekes módon egy svéd tanulmány szerint a dohányosok kevésbé hajlamosak a betegségre.)
Oleh Hornykiewicz bécsi professzor írta le és bizonyította elsőként, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek agyában jóval kevesebb van a dopaminból, azaz a központi idegrendszer ingerületátvivő anyagából, mint az egészséges emberekében. Statisztikai számítások alapján a kórkép előfordulása várhatóan növekedni fog, a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak.
Magyarországon 18-20 ezren szenvedhetnek a ma még nem gyógyítható betegségben, kifejlődésének féken tartása elsődlegesen a gyógyszeres kezelésre épül. (A gyógyszeres kezelésnél nagyobb múltja van a mozgászavarok és a Parkinson-kór sebészi kezelésének.) A betegség oki gyógyszeres kezelésének akkor teremtődtek meg a feltételei, amikor 1966-ban vegyi úton is előállították a dopamin előanyagát, a levodopát. Ezt 1967-től forgalmazzák tabletta formában, így lehetővé vált, hogy a megcsappant mennyiségű ingerületátvivő anyagot pótolják. Az újabb gyógyszerek az idegsejtek dopamin-hatóhelyeit teszik érzékenyebbé. A korszerű terápiát nyújtó készítmények segítségével a betegek nemcsak a munkájukhoz tudnak visszatérni, hanem emberi méltóságukat is megőrizhetik hosszú távon. A gyógyszerek mellett a kezelés elengedhetetlen része a rendszeres fizikoterápia.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ebben a betegségben szenvedett - de nem ettől halt meg - II. János Pál pápa is, a világbajnok profi ökölvívó Muhammad Ali (lánya könyvet írt a betegek családja számára Fogom a kezed, hogy el ne ess címmel), illetve a világhírű amerikai filmszínész, Michael J. Fox. Utóbbi 2000-ben hozta létre alapítványát a Parkinson-kór kutatásának finanszírozására, amely már 300-nál is több Parkinson-kór kutatási projektet támogatott összesen több mint 90 millió dollárral szerte a világon.
Ez is érdekelhet
(MTI-Panoráma - Baczonyi László, Sajtóadatbank)
