A betegség diagnózisa többnyire más betegségek vizsgálati úton történő kizárásából áll, és rendkívül megterhelő, illetve időigényes a páciens szemszögéből is. Ezúttal egyszerűsödik a helyzet, ha a szóban forgó újítást bevezetik.
A szklerózis egyik tünete: a vasraktárakat kell vizsgálni
Az agyban felhalmozódó vasraktárak gyakori jellegzetességei a szklerózis multiplexnek, ám egyelőre nem tisztázott, hogy okként vagy következményként keletkeznek. Ravi Menon, a Robarts Kutatóintézet szakértője egy lépéssel közelebb került a válasz megtalálásához. Tanulmánya, mely a című szakfolyóiratban jelent meg, arról szól, hogy a páciensek agyának mélyebb szürkeállományában vasraktárak vannak, amelyek alapján a betegség kezdeti szakaszában történik meg a felhalmozódás.
Az egyesült államokbeli Nemzeti Szklerózis Multiplex Társaság hozzátette, hogy a betegség tünetei óriási lelki terhet róhatnak az érintettekre. A panaszok számos egyéb kórképpel is összekeverhetőek, így a változatos időközönként jelentkező kellemetlenségek még több aggodalmat okoznak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Társaság ajánlása alapján a szklerózis multiplex diagnózisának felállításához elengedhetetlen:
- a központi idegrendszer - tehát az agy, a gerincvelő és a látóidegek - legalább két részén megállapított károsodás,
- bizonyíték találása arra, hogy a két károsodás keletkezése között legalább egy hónap eltelt,
- más lehetséges okok kizárása.
Ez azt jelenti, hogy a diagnózis csak nagyon ritkán lehetséges az első roham következtében. Ilyenkor általában az úgynevezett klinikailag izolált szindrómát (CIS) állapítanak meg, bár kutatások bizonyítják, hogy a CIS-betegek legalább felénél kialakul a szklerózis multiplex.
Menon és kollégája, Matthew Quinn, 3 teslás MRI készüléket használt 22 CIS-beteg agyának vizsgálatához, összehasonlítva az eredményeket egy 16 fős, egészséges, korban és nemben illeszkedő csoport eredményeivel. Kiderült, hogy már a CIS-szakaszban is lényegesen nagyobb vasraktárak voltak jelen a páciensek agyában, mint az egészséges emberekében. Az erek átmérőjét, mint lehetséges befolyásoló tényezőt, sikerült kizárni az összefüggés megállapítása során.
A diagnózis is összetett
Jelenleg egy szigorú kritériumrendszer szerint, a kórlefolyás és többféle vizsgálat alapján mondható ki a diagnózis, mely elsősorban az MRI-vizsgálatra alapul. A diagnózis megerősítéséhez elektrofiziológiai vizsgálatok (kiváltott válasz), illetve az agyvíz immunológiai vizsgálata nyújt további segítséget, de ezek önmagukban nem elegendők a diagnózis felállításához. Szükséges még hasonló tüneteket okozó betegségek kizárása, mint pl. a Lyme-kór , illetve egy új ioncsatorna betegség (Devic-kór), mivel ezek a betegségek másfajta gyógyszeres kezelést igényelnek. A diagnózis után elengedhetetlen az érintettek pszichés támogatása, hiszen egy ilyen típusú betegség hírét nehéz feldolgozni. A kezelést mihamarabb el kell kezdeni, mind a tünetek minél nagyobb fokú visszafejlesztése mind a hosszú távú állapotmegőrzés céljából. A korai kezelés hosszú távon csökkenti a károsodás mértékét és kitolja az SM kifejlődésének idejét.
Ez is érdekelhet
