Az afázia (az "a" fosztóképző, míg a "fázia" a beszédnek felel meg) annyit jelent, hogy az adott személy többé nem képes azt kimondani, amit akar, nem képes használni a nyelvet, illetve egy időben két dologra figyelni, két dolgot csinálni. Az érzést, az állapotot nagyjából úgy tudjuk megérteni, ha magunk elé képzelünk egy külföldi nyaralást, egy olyan országban, amelynek nem bírjuk a nyelvét, ám mégis megpróbáljuk valahogy megértetni magunkat. A helyiekkel folytatott kommunikáció egyre korlátozottabbá válik, és néha még az sem sikerül, hogy az általunk kívánt ételt rendeljük meg. Az afáziás emberek számára az ilyen problémák mindennaposak.
Az afázia kialakulása
Az afázia agysérülés következtében alakul ki, ezen sérülések eredete legtöbbször valamilyen érrendszeri rendellenesség, az orvosi terminológiában a CVA (cerebral vascular accident, agyi ereket érintő baleset) rövidítés használatos, mely az agyi ereket érintő balesetekre utal (szélhűdés, agyvérzés, apoplexia, gutaütés). Az afázia kialakulását okozhatja trauma is: olyan agyi sérülés, melyet például egy autóbalesetben szenvedhetünk el, vagy akár agytumor is.
Szélhűdés elszenvedésekor az agy vérkeringése hirtelen megbomlik. Ez kétféleképp történhet: egy ér elzáródhat vagy szivárogni kezdhet. Érelzáródás esetén az érfal megvastagodása (trombózis) vagy egy vérrög képződésem (embólia) miatt érelzáródás következhet be, ezt agyi infarktusnak nevezik.
Érszivárgás esetén egy éren belül lágy részek (aneurizma) keletkezhetnek, melyek porózussá válhatnak, és szivárogni kezdhetnek, vagy szétrepedhetnek, ezt nevezzük agyvérzésnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mivel agyunk működéséhez oxigénre és glükózra van szükség, az agyi vérkeringés felborultával azokon a területeken agysejtek pusztulnak el. Az agynak különböző területei vannak, melyek különböző funkciókat töltenek be, a legtöbb embernek a nyelvhasználatot érintő területek a bal agyféltekéhez tartoznak. Afázia esetében ezek a területek sérülnek.
Más-más tünetekkel megbirkózni
Nincs két egyforma afáziás: ez a rendellenesség mindenki számára más. Súlyossága és mértéke többek között függ az agykárosodás helyétől és mértékétől, a korábbi nyelvi kompetenciától, illetve az adott egyén személyiségétől is. Néhány afáziás jól megérti a nyelvet, de problémát okoz számára a megfelelő szavak megtalálása, vagy mondatok összeállítása. Mások ezzel szemben rengeteget beszélnek, ám amit mondanak, az nehezen vagy egyáltalán nem érthető kommunikációs partnerük számára; ezeknek az embereknek gyakran iszonyú nehézséget okoz a nyelv megértése. A legtöbb afáziában szenvedő ember nyelvi kompetenciája valahol e két véglet között mozog. Fontos megjegyezni, hogy egy átlagos afáziás ugyanúgy rendelkezik teljes intellektuális képességével.
Milyen további problémák fordulhatnak elő?
Ritkán fordul elő, hogy valaki csak afáziában szenvedjen. Igen gyakran az agy más területei is károsodnak. További problémák lehetnek például:
- Félig lebénult állapot: az afáziásoknál ez általában a test jobb oldalát érinti. A test egyik oldalán az izomműködés megsérül, melynek következtében az izmok többé nem koordinálhatók megfelelően
- Félvakság (hemianopsia, hemi=fél, an=fosztóképző, opsia=látás): a legtöbb esetben a betegek mindent látnak, mely az egészséges felük perifériáján van, de a sérült oldalon lévőket nem
- Bizonyos cselekvések kivitelezésének képtelensége (apraxia, a=fosztóképző, praxia=cselekvés). Az olyan egyszerű cselekvéseket, mint például az öltözködést, az evést vagy az ivást a beteg nem képes többé tudatosan véghezvinni; például nem tud elfújni egy gyertyát, ha arra kérik (tudatos cselekvés), ugyanakkor automatikusan elfújja a gyufát, melyet a kezében tart, ha fennáll a veszélye, hogy megégeti magát
- Evési, ivási, illetve nyelési problémák (diszfágia, disz=nem jól, fágia=nyelés): az agysérülés következtében a nyelőizom lebénulhat, túl érzékennyé vagy akár érzéketlenné is válhat, emiatt az evés és az ivás nehéz feladattá válnak. A bénulás és az arc egy részének érzéketlenné válása következtében a nyál észrevétlenül kifolyhat a száj sarkából.
- Memóriaproblémák: Az információ előhíváskor a nyelv rendkívül fontos szerepet játszik, a nyelvi problémák miatt tehát a memória is gyengébben működik. Ezért érdemes mindig lejegyezni néhány kulcsszót, mert az segít egy afáziásnak megjegyezni dolgokat.
- Eltérő reakciók: Néha az agysérülés elszenvedése után az egyén teljesen másképp reagál eseményekre, mint azelőtt. Az érzelmek, érzelemkifejezés szabályozása nehezebbé válik, előfordulhat, hogy többet nevet vagy sír, illetve, hogy sokkal nagyobb erőfeszítésébe kerül azt abbahagyni.
- Epilepszia: Amikor az agy felgyógyul egy sérülésből, hegszövet keletkezik, ami úgymond "rövidzárlatot" okozhat. Ennek következtében a test rángást produkál, a betegnek sokszor légzési problémái vannak, illetve eszméletét is vesztheti. Egy ilyen epilepsziás roham ugyan csak néhány percig tart, ám gyakran olyan váratlanul tör az egyénre, hogy az számára és környezete számára is rendkívüli ijedséget okozhat.
A fenti lista az afázia mellett jelentkező problémákról közel sem teljes. Az afázia tünetei és járulékos következményei minden érintett számára különbözőek. A fent említett nehézségek bármelyike jelentkezhet az afáziával, ám nem szükségszerűen.
Az afázia kezelése
Sok afáziás részesül kórházi kezelésben, mely legtöbbször az agykárosodás elszenvedése után történik. A kórházból való elbocsátást követően több afáziás további kezelésre szorul, ám nem mindig világos, kihez fordulhatnak segítségért. Fontos, hogy a beteg konzultáljon kezelőorvosával a számára alkalmas lehetőségekről.
Az afázia kezelése majdnem minden esetben beszédterapeuta segítségével történik, elvileg minden afáziás jogosult beszédterápiára. A kezelés időtartama többek között összefügg az afáziából való gyógyulás mértékével, valamint a gyógyuláshoz nyújtott segítségnyújtás mértékével, típusával.
Ez is érdekelhet
Forrás: Az Afázia Egyesület magyar nyelvű, " Mi az afázia?" című tájékoztatófüzete
