A stroke az esetek 20-30 százalékában jár afáziával, mely a beszéd, a nyelvértés, az írás-olvasás nehézségét jelenti.
A hagyományos eljárással kombinációban stimuláció meggyorsította a beszédkészségét stroke miatt elvesztett betegeknél a kommunikáció újbóli kialakulását.
A koponyán keresztüli mágneses stimulációt 24 stroke-ot túlélt betegen tesztelték le. 13-an valódi kezelést kaptak (TMS), míg 11 esetben placebót alkalmaztak. A TMS-egység egy mágneses tekercset tartalmaz, mely alacsony intenzitású mágneses sugarakat kibocsátva az agykéreg mozgásért felelős régiójára helyezve izom-összehúzódásokat vált ki. A betegek 10 napon keresztül, napi 20 percben kapták a valódi, vagy a placebo kurzust, melyeket 45 perces beszédterápia követett. A TMS-en átesők háromszor jobb javulást mutattak, mint a nem valódi kezelést kapók. Hatására a betegek meg tudtak nevezni objektumokat - mely tulajdonság afáziában zavart szenved.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgálathoz merőben hasonló eredményeket kaptak korábban német kutatók is.
Ez is érdekelhet
Az afáziáról bővebben
Az afázia agysérülés következtében alakul ki, ezen sérülések eredete legtöbbször valamilyen érrendszeri rendellenesség, az orvosi terminológiában a CVA (cerebral vascular accident, agyi ereket érintő baleset) rövidítés használatos, mely az agyi ereket érintő balesetekre utal (szélhűdés, agyvérzés, apoplexia, gutaütés). Az afázia kialakulását okozhatja trauma is: olyan agyi sérülés, melyet például egy autóbalesetben szenvedhetünk el, vagy akár agytumor is. Nincs két egyforma afáziás: ez a rendellenesség mindenki számára más. Súlyossága és mértéke többek között függ az agykárosodás helyétől és mértékétől, a korábbi nyelvi kompetenciától, illetve az adott egyén személyiségétől is. Olvassa el korábbi cikkünket a témában!
Legjobban: