Az alvás hiánya lehet, hogy több, később jelentkező következménnyel jár, mint az eddig sejthető volt: a kevés alvás ugyanis elősegíti az agyban a proteinek képződését, amelyek kiváltói lehetnek az Alzheimer-kórnak. Ezt bizonyítják az egereken végzett kísérletek, éppen ezért feltétlenül foglalkozni kell az alvászavar problémájával, figyelmeztetnek rá a kutatók - írja a spiegel.de.
Az embernek rendszeres alvásra van szüksége. Az alvásmegvonás következményei annyira jelentősek, hogy ezt akár kínzóeszközként is fel lehet használni, például a foglyok vallatásánál alkalmazzák, hogy megtörjék őket. Ugyanakkor az alváshiánynak nyilvánvalóan hosszan tartó következményei is vannak, mint azt a washingtoni St. Louis Egyetem kutatói az egereken végzett kísérletek során megfigyelték. Amikor az állatokat napokon át éber állapotban tartották, megnőtt az Alzheimer-kór kockázata. Az alváshiány és a folyamatosan megzavart alvás-ébrenlét-ritmus az úgynevezett Beta-Amyloid-fehérjék növekedéséhez vezetett a rágcsálók agyában - adta hírül a kutatócsoport a ''Science' szaklapban. Ezek az 'Abeta'-nak is nevezett proteinek kulcsszerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában.
A tudósok a genetikailag módosított egereknél azt vizsgálták, hogy az Abeta-tartalmuk ingadozása hogyan változik napközben és éjszakánként. Az agyi cellák elszórják a proteineket a szöveti folyadékba, ahol ezek néha képesek megváltoztatni a formájukat. Amikor már túl sok ilyen módosult protein van jelen, akkor megcsomósodnak, és létrejön az úgynevezett Alzheimer-folt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ahhoz, hogy a tudósok nyomon tudják követni az eljárást, az egereket három héten át mesterségesen altatták úgy, hogy az állatok álmát állandóan megzavarták, hogy ébren maradjanak, és csak négy órán át hagyták őket nyugton naponta. Ezzel kimutatták, hogy az Abeta-tartalmuk összefüggésbe hozható a pihenési idejükkel. Azaz, minél kevesebbet alhattak az egerek, annál magasabb lett az Abeta-koncentrációjuk a szöveti folyadékukban. Amikor a tudósok azt is megakadályozták, hogy az egerek az úgynevezett REM-álomba merüljenek, az Abeta-tartalmuk még magasabbra emelkedett.
Az Abeta mellett egy másik, úgynevezett Orexin proteint is vizsgáltak a kísérlet során, amely az alvás ciklusainál játszik fontos szerepet. Az orexin szabályozza ugyanis az ébrenlét fázisait. Ez kapcsol össze bizonyos idegsejteket, receptorokat, amely egyfajta jelzést ad a testnek, hogy az ébren van. A kutatók az orexin-receptorok egy másik molekula segítségével való blokkolásával bebizonyították, hogy az orexin is hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához. Azok az egerek, akiknek gátolták a receptoraikat, többet aludtak és csekélyebb Abeta-koncentrációt produkáltak a szöveti folyadékukban.
"Az alvási zavarokat nem csak az akut következményei miatt kell kezelni, hanem a lehetséges későbbi agyi károsodás miatt is" - foglalja össze az ismereteket David Holtzman társszerző. Minél idősebb az ember, annál magasabb a kockázata az Alzheimer-kór kialakulásának, ezen felül az alvási ciklus is egyre inkább megváltozik a kor előrehaladtával. További tanulmányokra lenne szükség ahhoz, hogy a főleg idős korban jelentkező betegség tüneteit már fiatalabb korban is ki tudják mutatni.
[Forrás: OrientPress Hírügynökség]
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
