Hosszú ideig azt mondták ezekről az emberekről, hogy előrehaladott koruk miatt szenilisek, illetve agyérelmeszesedésük van, s ezért nem képesek visszaemlékezni a nem sokkal azelőtt történt dolgokra, nem tudnak időben és térben tájékozódni. A betegek többsége az idős (65 év feletti) populáció kb. 5-10 százalékát érinti, s az Alzheimer-kór előfordulási gyakoriság 65 éves kor felett ötévente megduplázódik, de a tüneteket nem maga az öregség okozza, hanem a már említet Alzheimer-kór.
A betegeknek eleinte csak az eshet nehezükre, hogy visszaemlékezzenek a kis idővel korábban történt eseményekre, hogy megnevezzenek egy-egy használati tárgyat, ám később, a betegség előrehaladtával nem tudják például, hogyan használják a kilincset vagy más használati tárgyat, elfelejtik a lakcímüket, a nevüket, nem tudják ellátni magukat, nem tudnak gondolkozni, beszélni sem. Ugye, mindannyian hallottunk már olyan rendőrségi felhívásokat, hogy X.Y. idős ember elment otthonról igazolványok nélkül, saját nevét sem tudja, nem beszél - és nem talál haza? Ezeknek az embereknek bizonyos hányada éveken át tartó leépülésen ment át, mire idáig jutott.
Az Alzheimer-kór tulajdonképpen a lélek, a személyiség szétesése, lassú halála. Nemcsak a beteg életminőségét rontja jelentősen a kór, hanem bizony a hozzátartozók türelmét is próbára teszi - főleg, ha a beteg nem részesül szakszerű kezelésben, s ha a hozzátartozók sincsenek tisztában a betegség lényegével.
Olvasóink közül talán többen ráismernek majd a tünetek alapján idősebb ismerőseikre, családtagjaikra, ha elolvassák a cikket. Tudni kell azonban, hogy például az időskori memóriazavar vagy a többi tünet nem mindig Alzheimer-kórra utal: más kóros folyamat vagy "egyszerű" agyi érelmeszesedés is okozhatja azokat. Azonban a kivizsgálás nagyon fontos, nem szabad rálegyinteni a nagymama-nagypapa feledékenységére, oktalan gyanakvására és szellemi leépülésére, hanem a családorvoshoz kell fordulni, aki további vizsgálatokra irányíthatja a beteget.
Ma már hazánkban is egyre elterjedtebben alkalmazzák az agyi képalkotó eljárásokat, amelyek segítségével pontos diagnózist kap az orvos, és például kizárhatja az agydaganat lehetőségét is ezekkel a vizsgálati módszerekkel. A kivizsgálás szükségességét azért is hangsúlyozzuk, mert ha kiderül, hogy a beteg szellemi-értelmi leépülését a világszerte rettegett Alzheimer-kór okozza (amely például a volt amerikai elnököt, Ronald Reagent is sújtja), akkor gyógyszeres terápiával csökkenthetők a tünetek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az 1900-as évek elején írta le a tünetcsoportot és a betegséget Alois Alzheimer orvos - mondta prof. dr. Janka Zoltán, a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. - Ma már tudjuk, hogy a szellemi-értelmi leépülésben szenvedő középkorú vagy idős betegeknek körülbelül a felét sújtja ez a betegség.
Milyen agyi elváltozásokat okoz az Alzheimer-kór?
Elhunyt betegek boncolása során kiderül, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők agyában összecsapódott, elpusztult idegsejtek találhatók, és a folyamat kóros fehérje elváltozással is járt. Az idegsejtek pusztulása egyre súlyosbodó tüneteket okoz a betegnek: a klinikai panaszok első formája az emlékezészavar. A beteg egyszerű dolgokra sem képes visszaemlékezni, s amikor érzi, hogy probléma van a memóriájával, gyakran "kóros meseszövéssel" tölti ki az emlékezeti űrt. Szegényessé válhat a gondolkodása, elveszíti ismeretanyaga jelentős részét, s később már a mindennapi rutincselekedeteit sem tudja végrehajtani. Megeshet, hogy elmegy otthonról, s nem talál haza, mert már nem tud térben és időben tájékozódni. Megváltozhat a személyisége: depresszióssá vagy gyanakvóvá válhat. Környezetét azzal vádolhatja, hogy eltulajdonította személyes tárgyait; később általában kiderül, hogy a beteg maga tette el valahová, de elfeledkezett róla. Ilyenkor tudattalan mechanizmus vezérli: nem jó, ha belátja, hogy elfelejtette, s így inkább ismerősére vetíti, s ráfogja, hogy ellopta a tárgyat. Mivel ez nem tudatos folyamat, semmit sem ér, ha a betegnek elmondjuk, hogy alaptalanul gyanúsít valakit.
A nagyon súlyos állapotú Alzheimer-kóros betegekre jellemző, hogy nem tartják vizeletüket, nem tisztálkodnak, esetleg már felöltözni sem tudnak.
Mi okozza az Alzheimer-kórt? Az agyban az idegsejtek intelligens párbeszéde kémiai anyagokkal, a többi között acetilkolinnal történik. Az acetilkolin pályákhoz kötött, amelyek behálózzák az agykérget és a memóriaközpontot. Alzheimer-kór esetén az acetilkolin tartalmú pályák degenerálódnak, elpusztulnak. Emellett a szervezetben általában minden biológiai anyag lebomlik valamennyire. Ebben az esetben a lebomlás acetilkolin-észteráz enzimmel történik, s ez azt jelenti, hogy az acetilkolint az észteráz lebontja, és így még kevesebb lesz belőle.
Hogyan diagnosztizálják a betegséget? Világszerte elterjedt a Mini Mentál Teszt alkalmazása, amely percek alatt elvégezhető: a beteg válaszol az orvos által feltett, gondosan kidolgozott kérdésekre. Az eredmény megerősítheti az orvos gyanúját, s ezután következhetnek az egyéb vizsgálatok, például az agyi képalkotó eljárások, amelyek alkalmazásával pontosabban felállítható a diagnózis.
Lehet javítani a betegek állapotán? A különböző terápiák azt célozzák, hogy acetilkolin-észteráz enzim bénításával kicsit fölerősítsék az acetilkolin mennyiségét, s ezáltal javítsák az Alzheimer-kór tüneteit is.
Tehát ma még csak a tünetek kezelhetők? Igen, hiszen még nem ismerjük a pályák pusztulásának és a kóros fehérje-lerakódás kialakulásának mechanizmusát. A tünetek már csökkenthetők, és a világon mindenütt komoly kutatások folynak. Bízunk benne, hogy minél előbb áttörés érhető el, s már nemcsak tüneti kezelésben részesíthetjük a betegeket, hanem esetleg megelőzhetjük az Alzheimer-kórt, s vissza is fordíthatjuk az agyban kialakult kóros folyamatot.
A szakemberek szerint a tünetek kialakulását, súlyosbodását azzal is késleltetni lehet, ha az idős emberek minél többet "tornáztatják" az agyukat. Ez természetesen nemcsak az Alzheimer-kórban szenvedőknek lehet hasznos, hanem mindazoknak, akik szeretnék megelőzni az időskori szellemi leépülést. A családtagok sokat tehetnek idősebb hozzátartozóikért: adjanak könyvet, keresztrejtvényt a kezükbe, beszélgessenek velük, esetleg vonják be a gyerekeket, hogy társasjátékozzanak a nagyszülőkkel. A tévénézés nem helyettesíti ezeket a szellemi tornákat! Amerikában például az idősek körében egyre elterjedtebbek az úgynevezett "agyfényesítő tornák", amelyek a szellemi frissesség megtartását célozzák, s amelyek segítségével még az Alzheimer-kórral sújtott betegek is jobb állapotban tarthatók.
Legjobban: