Az emberi agy összement az elmúlt 20.000 évben, vagyis lehet, hogy napról napra egyre butábbak leszünk - derül ki egy új tanulmányból.
"Az elmúlt 20.000 évben az emberi agy átlagos térfogata 1.500 cm3-ről 1.350 cm3-re csökkent, ami nagyjából egy teniszlabda-méretnyi változást jelent" - írta a Discover magazinban Kathleen McAuliffe. "A női agy nagyjából ugyanennyit ment össze" - tette hozzá.
Dr John Hawks, a Wisconsini Egyetem antropológusa cáfolja, hogy a méretcsökkenés feltétlenül együtt jár az intelligencia visszaesésével is. Sok tudós véli úgy, hogy ez gyakorlatilag csak okosabbá tesz. Több elmélet is létezik az agytérfogat változásának magyarázatára. Az első szerint a nagy fej szükséges volt a paleolit életmódhoz, ahol túl kellett élni a hideg időt. Mások szerint a koponya akkoriban azért nőtt olyan nagyra, hogy eleink megbirkózhassanak az erős rágást szükségessé tevő étrenddel. Más szakértők szerint a fokozatosan csökkenő csecsemőhalálozás vezetett az agy arányos csökkenéséhez.
A Missouri Egyetem kognitív tudósai, David Geary és Drew Bailey felmérték, miként változott a koponyaméret, ahogy az emberek fokozatosan alkalmazkodtak az egyre bonyolultabb társas környezethez az 1,9 millió és a 10.000 évvel ezelőtti időszak során.
Geary felhívta a figyelmet arra, hogy senki ne gondolja bölcsebbnek a letűnt korok emberét a mainál. "Az elődeink gyakorlatilag nem álltak velünk egy intellektuális és kulturális szinten, mert nem volt ugyanilyen hátterük. A mezőgazdaság fejlődésével és a modern városok megjelenésével lehetővé vált, hogy a legokosabbak a tudományokra, művészetekre és más területekre összpontosítsanak. Az őseiknek nem állt rendelkezésükre a támogató infrastruktúra. Minden erejüket a túlélésre kellett fordítaniuk" - jegyezte meg.
Hawks másfelől úgy véli, hogy az agyunk méretének csökkenése igazából az intelligencia növekedését jelzi. Ez a szerv az összes elfogyasztott energiamennyiség 20 százalékát emészti fel.