Az epilepszia 60-70 millió embert érint a világon. Ez a betegség a gyógyszeripar számára csak az Európai Unióban 20 milliárd eurós piacot jelent, miközben a betegek harmadánál hatástalanok a gyógyszerek. Az ilyen esetekre fejlesztett klinikai agyingerlő eszközök hatásossága - minden erőfeszítés ellenére - csak 50 százalék körüli. Ennek oka, hogy mindegyik egy előre meghatározott ingerlési mintát alkalmaz - jellemezte a helyzetet Berényi Antal, az SZTE orvostudományi karának adjunktusa.
A szegedi kutatók kísérleteinek eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség. Minden rohamhoz egyedi ingerlési minta szükséges, mivel a "konzerv" ingerlés sok esetben akár meg is hosszabbítja a görcsös állapotot. Az időzítés mellett az ingerlés helye is kritikus. Sok epilepsziás roham a hippokampuszból indul el. Ez a C betűhöz hasonló alakú, kiterjedt agyterület - érthető okból - nem stimulálható egyetlen elektródával. A szegedi kutatócsoport tanulmánya, amely az oxfordi Brain című tudományos folyóiratban jelent meg, az ilyen "problémás" esetek elektroterápiájához javasol hatékony beavatkozási pontot.
Az SZTE munkatársai egy olyan kisebb agyterületet kerestek, amelyhez jól illeszthető az ingerléséért felelős elektróda. Ehhez végül egy, az agy mélyebb részen található területet, a mediális septumot választották ki, amely jól célozható mérete ellenére nagyon erős kontroll alatt tudja tartani az egyébként átfogóan ingerelhetetlen hippokampusz egészét. A szakemberek azt feltételezik, hogy a koponyacsonton kívülről érkező elektromos ingerek is elegendően hatnak majd a mediális septum idegsejtjeire.
Ez is érdekelhet
"Ha elindul az epilepsziás roham , nagyon gyors algoritmusok kellenek ahhoz, hogy szinte azonnal, a másodperc tört része alatt tudjanak olyan ingert generálni, amely illeszkedik ahhoz, ami éppen az agyban történik" - hangsúlyozta Berényi Antal. Eredményeikben az orvostudományon kívül a matematika, az informatika és az elektronika is fontos szerepet játszik, mert így sikerült megtalálni azt az eljárást, amellyel az ingerlés jellegét az adott roham mintázatához tudják igazítani. A szegedi kutatócsoport mediális septummal kapcsolatos 2014-es első alapkutatási megfigyeléseit követően tavaly születtek meg azok az alkalmazott kutatási eredményei, amelyeket a közeljövőben az ipari alkalmazás követ, melyhez a megfelelő eszköz kialakítása szükséges.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
