Az epilepsziát az orvostudomány több csoportba sorolja. A generalizált epilepsziák azok, melyek az egész testet érintik. Ez lehet grand mal epilepszia, amikor a test összes izma megfeszül majd kicsivel később rángani kezd. Ebből ered a tónusos-klónusos elnevezés, ami a megfeszülésre és görcsre utal. A beteg gyakran veszíti el eszméletét, és a hirtelen izom-összehúzódás miatt a tüdőből távozó levegőt gyakran kíséri furcsa kiáltás.
Gyakran előfordul, hogy a záróizmok is érintettek, amikor a beteg a vizeletét sem képes visszatartani. Kísérő jelenség lehet a fokozott nyálelválasztás, amitől a beteg szájában hab képződik. A roham általában nem tart sokáig és a beteg gyorsan visszanyeri eszméletét.
A grand mal epilepsziát nagyrohamnak nevezik, míg az olyan esetet, amikor a folyamat gyorsan lejátszódik, és tulajdonképpen csak úgy tűnik, mintha a beteg elkalandozott volna, petit mal epilepsziának, azaz kisrohamnak hívják. Ez a fajta roham a leggyakoribb a fiatal gyermekeknél.
Az epilepszia egyik tünete lehet az eszméletvesztés
Szintén rövid idő alatt megy végbe az atóniás roham, amikor az izmok hirtelen elernyednek, a beteg pillanatokra elveszíti az eszméletét, de pár másodperc múlva már mozgásképes.
Eszméletvesztés nélkül zajlanak a Myoklónusos görcsök, amik csak a test egyes pontjain érzékelhető izomrángások képében nyilvánulnak meg. Ugyanakkor a halántéklebenyt érintő temporális epilepszia egy tartósabb zavarodott állapot, ami esetenként veszélyes lehet mind a betegre mind környezetére. Ilyen epilepszia esetén előfordul, hogy a beteg öntudatlanul mászkál és nincs tisztában azzal, hol van, és ha magához tér nem emlékszik a roham alatt történtekre.
Ha az epilepszia az agynak csak egy bizonyos részét érinti, akkor részleges, fokális epilepsziáról beszélünk. Ezek lehetnek egyszerű, egyes izmokat érintő rohamok, például az arc rángatózása, de nem ritka hogy egyes érzékek, mint a szaglás működésében áll be zavar. Előfordul, hogy a beteg kisebb hallucinációt él át, és gyakran jár együtt különös fájdalom vagy gyönyörérzettel is.
Az összetett fokális epilepszia tudatvesztéssel jár. Ilyenkor a beteg bizonyos cselekedeteket hajt végre, amiket automatizmusnak nevezünk. Ez lehet egészen egyszerű mozgás, de akár olyan komplex is, mint mondjuk a mosogatás. Az epilepsziás rohamra a beteg nem képes visszaemlékezni, a külső szemlélők számára pedig úgy tűnik, mintha egy robotot figyelnének munka közben.
A harmadik típus a másodlagosan generalizált epilepszia, ami fokálisnak indul, de kiterjed az agy többi területére és nagyrohamban végződik. Ha a nagyrohamok egymás után gyakran jelentkeznek, és két roham között a beteg tudata nem áll helyre akkor epilepsziás státuszról beszélünk. Nagyon gyakran előfordul, hogy ezek a görcsök sokáig megmaradnak, és az esetek egyötödében halállal végződnek, valószínűleg a rohamok alatt szerzett fejsérülések miatt.