A szegénységben élő emberek egészsége átlagosan rosszabb a tehetősebbekénél, ami érthető, hiszen a nélkülözők számára sokkal komolyabb nehézséget jelent a tápláló étrend összeállítása, rosszabb az orvosi ellátásuk és nagyobb arányban érinti őket a stressz is. A JAMA Network Open című tudományos folyóiratban frissen publikált kutatás szerint ugyanakkor a nélkülözés már azelőtt befolyásolhatja egy gyermek egészségét, hogy világra jött volna. A tanulmány eredményeiről az Eurekalert is beszámolt.
Súlyos hatása van a szegénységnek a csecsemőkre
A St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi karának kutatói egészséges újszülötteken végeztek MRI vizsgálatokat, miközben azok aludtak. Eredményeik szerint bizonyos szociális hátrányokkal, például szegénységgel küzdő anyák csecsemői átlagosan kisebb aggyal születtek, mint azok a gyermekek, akiknek az édesanyja jobb körülmények között él. Az MRI vizsgálat szerint a szegény családok gyermekének agya a kérgi szürkeállomány, a szubkortikális szürkeállomány és a fehérállomány tekintetében is alulfejletteb a tehetősebb kortársainál. A barázdázottság mértéke is alacsonyabb, holott ez az agy fejlődésének egy fontos része. Mivel alig néhány nappal a születésük után végezték a vizsgálatokat, az eltérések is igazolják, hogy már a méhen belüli fejlődés során is hátrányba kerülnek a szegényebb családok gyermekei.
A napokban egy másik kutatás is megjelent hasonló témában, ami alátámasztja a kutatás azon konklúzióját, hogy a rosszabb szociális helyzet már a kezdeti fejlődési szakasztól negatívan hat a gyermekre. A Biological Psychiatry folyóiratban közzétett tanulmány eredménye szerint a magas bűnözési rátával rendelkező városrészben élő anyák gyermekeinek agya már a születés utáni első hetekben is másképp működött, mint a biztonságosabb környéken született gyermekeké. Az MRI vizsgálatok főként az érzelmeket feldolgozó, illetve az érzelmek szabályozását és kontrollálását segítő agyi struktúrákban találtak eltérést a két társadalmi csoport gyermekei között. A szakemberek szerint az anyákat érő stressz is komoly szerepet játszhat a gyermekük agyi fejlődésében.
Ez is érdekelhet
A szegénység hatásaival foglalkozó tanulmányba a kutatók 280 anyát és újszülöttüket vonták be. A vizsgálatban részt vevő babák 2017 és 2020 között születtek, még a COVID-19 világjárvány kezdete előtt. Mivel a nélkülözők azóta csak még komolyabb létbizonytalanságba sodródtak - hiszen a járvány gazdasági és egészségügyi hatásai is őket sújtották a legnagyobb mértékben - a kutatók szerint az anyákat érintő szorongás a korábbinál is súlyosabban érintheti a magzatok fejlődését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
