Alzheimer-kór
A betegség nagyban befolyásolja a gondolkodást, az emlékezést, az ítélet- és döntéshozatalt. Ezek kezdetben még csak bosszantó problémák, ám később komolyabb hatásokkal is járhatnak. Egy korábban még kedves személy könnyen válhat erőszakossá, egy aggódó típus pedig nemtörődömmé a kór hatására.
Lewy-testes demencia
Az Alzheimer után a második leggyakoribb demens betegség a Lewy-testes demencia , amely során az agyban a memóriát, a mozgást és a gondolkodást irányító területen fehérjecsomók alakulnak ki. Ez a betegség nemcsak szellemi, hanem fizikai tünetekkel is jár, és a személyiségre is hatással van. A Lewy-testes demenciával élők egy idő után passzívvá válnak, egyre kevesebb érzelmet mutatnak, és elveszítik a lelkesedést a hobbijaik, szeretett dolgaik iránt is.
Parkinson-kór
Ez a betegség befolyással van arra, hogyan beszélünk, járunk, alszunk vagy akár gondolkodunk. A Parkinson-kór már a korai szakaszában érdektelenné teheti az embert, vagy akár megszállott viselkedésűvé, később pedig látványosan kevésbé szocilássá, mint a betegség előtt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
<br />Huntington-kór
A Huntington-kór ugyan veleszületett betegség, ám általában csak a 30-as vagy 40-es évei során ütközik ki a betegnél. A kór károsítja az agysejteket, így a beteg életének minden területére hatással van. A betegség hatására nehézzé válik a tiszta gondolkodás, és a beteg elfelejthet olyan alapvető rutindolgokat, mint például a fogmosás. Apró problémák hatására is dühromai lehetnek a páciensnek.
<br />Szklerózis multiplex
Ennek az autóimmun betegségnek a hatására a szervezet megtámadja az agy és a gerinc idegeit, ez pedig a hólyagpanaszoktól kezdve akár bénulást is okozhat. A szklerózis nagyban befolyásolja a páciensek hangulatát is, akik megmagyarázhatatlan módon érezhetnek hirtelen eufóriát, hatalmas boldogságot, sírhatnak vagy akár nevethetnek bármilyen dolgon.
<br />Pajzsmirigyproblémák
Pajzsmirigyünk olyan hormonokat termel, amelyek befolyásolják, hogy testünk milyen gyorsan vagy lassan reagál. Ha túlműködik, a beteg állandóan pörgős, ideges és ingerlékeny lehet, rendszeres hangulatingadozásokkal, ha pedig alulműködik, akkor lassan gondolkodóvá, feledékennyé és érdektelenné válhat. Ezért ha a pajzsmirigyproblémát nem kezelik, hosszú távon döntő befolyással lehet agyunkra és viselkedésünkre.
<br />Agydaganat
Az agy frontális lebenyében kialakult daganatok mind az érzelmekre, a személyiségre, a memóriára és a problémamegoldó képességre hatással lehetnek. Ezért okozhatnak zavarodottságot, paranoiát, hangulatváltozásokat, vagy akár agresszívvé is tehetik a személyiséget.
<br />Egyes ráktípusok
Nem csak az agyban és a gerincvelőben kialakult daganatok befolyásolhatják a személyiséget. Az adenocarcinoma, azaz a mirigysejtes rák olyan mirigyeket támad, amelyek a mellekben, a vastagbélben, az agyalapi mirigyben, a tüdőben vagy a hasnyálmirigyben találhatóak, és befolyással vannak hormonháztartásunk működésére.
<br />Stroke
Stroke hatására az agy egy részének vérellátása megszűnik, így a sejtek nem kapnak elég oxigént, és elkezdenek elhalni. Hogy ez milyen súlyos következményekkel jár, attól függ, mennyi ideig tart a stroke, és az agy mely területét károsítja. A korábban nyugodtabb személyiségű ember egy stroke következtében könnyebben elvesztheti a türelmét, gyakori hangulatingadozásokat élhet át, és impulzívabb lehet, mint korábban.
<br />Traumás agysérülés
Komolyabb fejsérülés hatására rejtett tünetként jelentkezhet a személyiség megváltozása is. Súlyosabb esetekben akár úgy is tűnhet, mintha a beteg már nem lenne önmaga: olyasmit csinálhat vagy mondhat, amire a fejsérülést megelőzően nem lett volna példa.
<br />Depresszió
Ha valaki depresszióval küzd, akkor a betegség élete minden területére hatással lesz. Nemcsak a hangulatot, hanem a gondolkodásmódot, a memóriát és a döntéshozatalt is befolyásolhatja, ez pedig hatással lehet arra, hogyan viszonyulunk a körülöttünk lévő világhoz. A depresszió másként hathat a nők és a férfiak személyiségére: míg előbbiek általában értéktelennek, bűntudattal telinek és szomorúnak érezhetik magukat, addig utóbbiak fáradtnak, dühősnek és ingerlékenynek.
<br />Obszesszív-kompulzív zavar
OCD hatására a beteg folyamatosan idegesnek érezheti magát, és olyan gondolatai lehetnek, amelyek nem hagyják, hogy megnyugodjon vagy pihenjen. Az OCD miatt az ember szorongóvá válhat, könnyen elkezdhet kételkedni magában, emiatt több időt vehet igénybe számára még az egyszerűbb feladatok elvégzése is.
<br />Bipoláris zavar
A bipoláris személy olyan hangulatingadozásokat élhet meg, amelyek meghaladják a normális szintet. Amikor éppen fel van dobva, a beteg úgy érzi, hogy bármire képes lehet, és nagy kockázatokat vállal, ha viszont lehangolt, akkor aggódni kezd és passzívvá válik - néha pedig keverednek egymással ezek az érzések. A hirtelen és intenzív változások könnyen felborítják az ember bioritmusát, beleszólnak az alvási ciklusba, és a tiszta gondolkodást is megnehezítik.
<br />Skizofrénia
A súlyos mentális betegség miatt az ember olyan hangokat hallhat és olyan dolgokat láthat, amelyek valójában nem is léteznek, és olyan dolgokban hihet, amelyeknek nincs valóságalapja. Ahogy idővel súlyosbodik a betegség, a páciens teljesen kifordulhat önmagából, és már ismerőseivel, szeretteivel sem képes foglalkozni.
Ez is érdekelhet
Forrás: webmd.com
