Frontok, szelek és hőmérséklet-ingadozás: így hat ránk az időjárás

Ahogy az időjárás-jelentések is mindennapjaink részét képezik, és a híradások alapján döntjük el, hogy a vastagabb vagy a vékonyabb kabátot vegyük-e fel reggel, úgy az orvosmeteorológiát is legalább ennyire kellene tudatosan figyelnünk, hogy a kiszámítható kellemetlenségekről időben tudomást szerezzünk.

Az ókori találgatásoktól az orvosmeteorológiáig

Érdekesség: 1950. március 22-én alakult meg Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO), majd március 23-án lépett életbe a szervezet alapokmánya. 1960-ban erre emlékezve határozták el a meteorológiai világnap megünneplését, melyet immár 51. éve március 23-án tartanak. Már Kr.e. 3000-ből ismerünk olyan mezopotámiai orvosi előírást, amely az időjárást is figyelembe vette. Később Hippokratész tanulmányozta az időjárás és az emberek egészsége közötti összefüggéseket, műveiben arra is felhívta a figyelmet, hogy a hirtelen jött időjárás-változás napjaiban nem szabad sebészeti beavatkozásokat végezni. A római időkben az idősebb Plinius írta le a csillagállás egészségre gyakorolt hatását: a polihisztor úgy vélte, hogy a fényes égitestek az embereket valósággal megbénítják, illetve hogy a kedvezőtlen konstellációk az emésztőrendszer periodikus zavaraival hozhatók összefüggésbe. Ilyenkor a földi halandót elhagyja az ereje, és az érzékenyebbek zavarodottá válhatnak.

A további megfigyelések, népi hagyományok, babonák aztán évszázadokon át gyűltek, mígnem a 20. században megszületett a klimatológia tudományága (Alexander von Humboldt nevéhez fűződik), mely az élőlények és az atmoszféra változásainak kapcsolatát taglalja. Ezzel összefüggésben a tudományos orvosmeteorológia tulajdonképpen azt kezdte kutatni, hogy a szervezet miképpen alkalmazkodik, illetve válaszol ezekre a környezetéből érkező és állandóan változó ingerekre. E tudományág kezdeteit szintén a 20. századra tesszük, amikor is egy norvég meteorológus, Vilhelm Bjerknes először használta az "időjárási front" kifejezést.

Amikor a csontjainkban, töméseinkben is érezzük

Az időjárás elemei közül érzékenyen reagálhat szervezetünk a hőmérséklet és a légnyomás változására, a légszennyező és az allergén anyagokra, az elektromágneses sugárzásra, illetve a borús, felhős időszakokra és a napsütés hiányára is. Ezek a jelenségek ugyanis alkalmazkodási képességet igényelnek tőlünk, és különféle folyamatokat indítanak el a szervezetben, melyeket az idegrendszer irányít.

Frontátvonulások: Míg a hidegfront a paraszimpatikus idegrendszerre van hatással, és így levertséggel, fejfájással, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel járhat érkezése, addig a melegfront a szimpatikus idegrendszerre hat. Ez utóbbi következménye, hogy gyorsabb lesz a szívműködés, emelkedik a légzés és a vérnyomás, gyakori a migrén, a fáradékonyság, és általános a levertség. "Nem megfelelő" reakciók esetén az időjárás-érzékenység általános tüneteivel szembesülünk, mint kedvetlenség, fáradtság, alvászavar, dekoncentráltság, idegesség, szédülés, reumás fájdalmak, migrén és csökkent fizikai teljesítőképesség. Változó azonban, hogy kit mennyire visel meg a meteorológiai szeszélyesség. Az újszülött gyermekek, az idősek és a betegek szervezete nem elég erős, a legrosszabbul ők akklimatizálódnak, de hasonlóan rosszul tűrik az időjárás változásait a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szívbetegséggel küszködők és az asztmások is. A nagymértékű változások a meglévő fájdalmakat felerősíthetik, a régi csonttörések, műtéti hegek és fogtömések megfájdulhatnak, ízületi panaszok jelentkezhetnek.

Mit lehet tenni?

Az alapbetegségek kezelése (magas vagy alacsony vérnyomás, mozgás- vagy emésztőszervi betegség) és a helyes életmód kialakítása sokszor nemhogy fél siker, de akár örökre száműzheti az időjárással összefüggésben álló panaszokat. Bár elcsépeltnek tűnhet a tanács, de a helyes életmód kialakítása, a stressz mérséklése, a sok mozogás és az immunrendszer erősítése szintén segíthetnek szervezetünknek leküzdeni az időjárás változásaival járó kihívásokat. Ma már létezik kifejezetten orvosmeteorológiai kivizsgálás is, amely segíthet tisztázni, milyen tényezők állhatnak a gyakran jelentkező panaszok mögött, mire érdemes figyelnünk, hogy a lehető legkevesebb rosszulléttel megússzuk az égzengéseket, frontátvonulásokat és bolond szélviharokat.

Tippek frontérzékenyeknek

Ez is érdekelhet

Veszélyben

Veszélyes a levegő minősége ezekben a városokban

migrén

„Úgy zsibbadt a szám, hogy nem tudtam beszélni” – így hat a migrén a mindennapokra

Női bajok

Fáj a fejünk a frontok ideje alatt? Ez a teendő

Veszélyben

Orvosmeteo: ködös reggel az ország középső részén

• Nézzünk utána a patikákban a vény nélkül kapható gyógynövénytartalmú készítményeknek!
• Étkezéseink bővelkedjenek kálium- és magnézium tartalmú ételekben, hiszen ezek csökkenhetik a panaszok erősségét. Együnk sok banánt, almát, burgonyát, szőlőt, tofut, halat, illetve rágcsáljunk gyakrabban olajos magvakat!
• Aromaterápia formájában próbáljuk ki a levendulát: krémek, illóolaj, tea formájában!
• A rendszeres testmozgás nemcsak az immunrendszert serkenti, de javítja a hangulatot és mérsékli a stresszt is. Mozogjunk gyakrabban!
• A masszázs aktivizálja a szervezet öngyógyító mechanizmusait, így aki teheti, engedjen meg magának néha egy-egy óra kényeztetést!
• Csökkentsük az alkoholfogyasztást, és nem utolsósorban kerüljük a dohányzást!
• Jótékony lehet a szauna, a váltózuhany is, ezek a szív- és érrendszert edzik.

Tipp: A HáziPatika.com-on minden nap figyelemmel követheti a legfrissebb .