Az agyi ködöt, a koncentrációs és memóriazavarokat sokan megtapasztalták, akik megfertőződtek a koronavírussal: a lakosság 10-30 százalékát érintette legalább az egyik fenti tünet a betegség után - írja az IFLScience. Egy friss kutatás során rágcsálókat vizsgálták, hogy kiderüljön, hogyan hat a kognitív képességekre a koronavírus. "Alaposan megvizsgáltuk az agyukat az akut fertőzés alatt, majd később, a gyógyulás után is. Arra akartunk rájönni, mi volt abnormális a különböző immunsejtek agyba való bejutása és az idegsejtekre gyakorolt hatásuk tekintetében" - mondta Dr. Robyn Klein, a tanulmány szerzője.
A világjárvány kezdetén elég korán kiderült, hogy egyes esetekben kognitív károsodással is járhat a betegség. A kutatók ezért azon gondolkodtak, hogy a vírus behatolhat-e a központi idegrendszerbe.
Klein korábbi kutatásai alapján azonban a vírus nem volt kimutatható az emberek vagy a rágcsálók agyában, amit a mostani tanulmány is megerősített. Amit viszont találtak, az az, hogy a koronavírus-fertőzés megnövelte az agyban a Interleukin-1 béta (IL-1β) szintjét. Ez a citokin fehérje egy formája, amely kulcsfontosságú a több immunrendszeri sejt és a vérsejtek növekedésének és működésének szabályozásában. Klein és munkatársai észrevették, hogy a megnövekedett IL-1β-szintű rágcsálóknál elmaradt a neurogenezis - az a folyamat, amely új idegsejteket hoz létre az agyban -, és romló memória jeleit mutatták.
Ebben is segíthet a vakcina?
A rágcsálóknak adott vakcinák ígéretes eredményeket mutattak. Azoknál az állatoknál, amelyeket a koronavírus-fertőzés előtt beoltottak, enyhébb agyi gyulladás és alacsonyabb IL-1β-szint volt kimutatható. Tehát a beoltottaknál kevésbé volt súlyosak a memóriagondok és az általános kognitív károsodás. Ugyanakkor az még nem világos, hogy pontosan miként védenek a kognitív károsodás ellen a vakcinák. Másrészt azt is meg kell vizsgálni, az embereknél is érvényes-e ez a hatás.
"Vannak anekdoták arra vonatkozóan, hogy a beoltott embereknél sokkal kisebb a kockázata annak, hogy kialakul ez a hosszú covidos agyi köd" - tette hozzá Klein. A vizsgálatban használt vakcina nem áll rendelkezésre az emberek számára, így a jövőben meg kell vizsgálniuk az oltás és a Covid-19 csökkentett hatásai közötti összefüggéseket. "Azt tudjuk, hogy ha valaki be van oltva, akkor sokkal kevesebb a gyulladás" - mondta Klein.
A védőoltások csökkentik az adott fertőzés hatásainak kockázatát. Tehát a súlyos tüdőgyulladás elleni védelemre kifejlesztett vakcina nem akadályozza meg teljesen a tüdőgyulladás kialakulását, csak segít a szervezetnek jobban kezelni azt. Valószínűleg ugyanez igaz a Covid-19 és a kognitív károsodás összefüggésében is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
