A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói a Neuron folyóiratban megjelent tanulmányukban most azt állítják, hogy bizonyos korral változó agyi mechanizmusok miatt az idősödő emberek nem tudnak eleget aludni. A kutatók azt mondják, hogy ez az ismeret alapot ad a problémát kezelni képes gyógyszerek kifejlesztésére, és a már rendelkezésre álló terápiák alkalmazását is segítheti.
A Földön minden állatnak szüksége van valamiféle alvásra - mondta Matthew Walker a Berkeley alvás- és idegrendszeri képalkotás laboratóriumának vezetője. Ez azt jelenti, hogy az alvás valószínűleg az élettel párhuzamosan fejlődött. Walker ugyanakkor azt is állítja, hogy "evolúciósan az alvás a legostobább dolog, amely valaha csak történt." Alvás közben ugyanis tehetetlenné válunk, nem vagyunk tudatunknál, nem fejlődünk vagy élünk szociális életet, ráadásul ki vagyunk szolgáltatva a ragadozóknak is. Az alvást már régen el kellett volna vetniük az élőlényeknek, de mégsem így történt: az alvás ma is létfontosságú az élet számára. Minden emberi szervnek és szabályozórendszernek szüksége van alvásra annak érdekében, hogy megfelelően működjön - szögezte le a kutató.
Az elmúlt években a tudósok ok-okozati kapcsolatokat kerestek e szükséges tudattalan állapot hiánya és számos olyan kór között, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás. Ugyanakkor a kutatók megtanulták, hogy az életkor emelkedésével csökken a képességünk a nyugodt, pihentető alvásra.
Walker és kollégái azzal érvelnek, hogy ez az álmosságot jelző agyi idegsejtek elvesztésének eredménye. Azokban a kísérletekben, amelyek összehasonlították a fiatalabb egerekben az alvással kapcsolatos kémiai jelek mennyiségét és típusát az öregebb egerekével, a tudósok azt találták, hogy a kémiai jelek azonosak a patkányok korától függetlenül. A probléma Walker szerint az, hogy az agyban ezt a jelet kapó receptorok mennyisége az életkorral csökken. Más szavakkal az öregedő agyban ugyanazok az alvási jelzések futnak, de képtelen fogni ezeket. "Ez majdnem olyan, mint egy gyenge rádióantenna. A jel ott van, de az antenna nem képes fogni az adást" - érzékeltette a helyzetet Walker.
A legizgalmasabb ebben a folyamatban, hogy miközben az alváshiány az öregedés következménye, a kutatók úgy vélik, hogy az elégtelen alvás ténylegesen hozzájárul az öregedéshez. Walker reméli, hogy az erről folyó gondolkodás jobb terápiákhoz fog vezetni az öregedéssel kapcsolatban is.
Alváshiány azonban nemcsak az öregedéssel együtt jelenhet meg. Az alvás mennyiségének visszaesése gyakran már a 20-as évek végén, a 30-as évek elején elkezdődik, és az idő múlásával a folyamat nem áll meg. Valójában amikor valaki eléri az 50 éves kort, akkor a mély alvásban töltött ideje már csak körülbelül 50 százaléka annak, ahonnan 20-as évei elején elindult. A 70-es életévekben a jó minőségű mélyalvás pedig már csak nyomokban van meg. Ahelyett, hogy az idős emberek átmennének a megfelelő alvási ciklusokon , amelyek a pihentető éjszakai alvást lehetővé teszik, rendszeresen felébrednek éjjel, ami folyamatosan gátolja a mély alvást, amely viszont elengedhetetlen lenne az agy megfelelő működéséhez. "Valószínűleg ez az egyik legdrámaibb élettani változás, amely az öregedéssel bekövetkezik" - állítja Walker.
Tehetünk-e valamit vele? Eddig kevés kutatás foglalkozott az alvásreceptorokra irányuló gyógyszerterápiák kifejlesztésével, amelyek célja a hanyatlás megelőzése, lassítása vagy gátlása lenne. Továbbá az altató tabletták - amelyeket gyakran idősebb embereknek szánnak - csak egyfajta szedált alvást biztosítanak. Hiába nem ébrednek fel tőlük egész éjjel, attól még nem feltétlenül kapják meg a szükséges mély alvást.
A közelmúltban publikált tanulmányok kimutatták, hogy az elektromos agyi stimuláció a mély alvásba kerülő fiatal felnőttek számára megnövelte a mély alvással kapcsolatos agyhullámok méretét és minőségét. Walker abban reménykedik, hogy kipróbálhatja ezt idősebb felnőttekkel is. Walker szerint ugyanakkor vannak más, kevésbé extrém módszerek is, beleértve a tanuláson alapuló viselkedési terápiát, amely sikeresnek bizonyulhat az álmatlanság kezelésében.
Habár egyelőre semmit sem tehetünk, hogy az életkor növekedésével ne veszítsük el az alvást segítő receptorokat , arra azért törekedhetünk, hogy jobban aludjunk éjszaka. Walker kis dolgokat javasol, mint például a koffein elkerülését a kora délutáni időponttól kezdve, a kényelmesnél kissé hidegebb szobában alvást, és a rendszeres testgyakorlást, amelyet legalább három órával az esti lefekvés előtt befejezünk.
Forrás: popsci.com