Dr. Szigeti Krisztián és Dr. Osváth Szabolcs ötletét a múlt év végén az Egyesült Államokban már szabadalmaztatták, az európai eljárás még folyamatban van. Kutatómunkájukat az egyetem idén innovációs díjjal ismerte el. A két fizikus azokat a röntgenfelvételeket próbálta újrahasznosítani, melyeken elmosódások vannak a páciensben zajló élettani mozgások miatt, így kidobták őket. Munkájukat arra alapozták, hogy a szervek mozgása is diagnosztikai értékkel bír, elemzésükkel pedig a pácienseket jelentős sugárterheléstől lehetne mentesíteni.
Az alapgondolatunk az volt, hogy ha egy helyesen exponált kép helyett egy teljes sorozatot vesznek fel a betegről alulexponálva (például 10 db képet tízszeresen alulexponálva), akkor változatlan röntgensugárzással többféle információt adó képhez lehet jutni. Azt, hogy mekkora lehet a maximális alulexponáltság, matematikai modellek segítségével is vizsgálják. Összeadva a 10 alulexponált képet (ezt lehetővé teszi az általuk kifejlesztett szoftver), ugyanazt a statikus képet kapjuk, mint a hagyományos felvételen. Ugyanakkor a teljes képsorozatot analizálva az általuk kifejlesztett módszerrel kinyerhető egy új, úgynevezett kinetikus kép is, mely a belső mozgásokat mutatja, amik a hagyományos felvételen nem látszódnak. Olyan szervek mozgása is láthatóvá tehető, amelyek a hagyományos felvételeken alig kivehetőek a gyenge kontraszt miatt.
Azoknál a diagnosztikus eljárásoknál, melyek esetében eleve több képet készítenek (például angiográfia ), minden képet alul lehetne exponálni. A végén ugyanaz a diagnosztikus információ kinyerhető, csak épp kevesebb röntgendózis felhasználásával, vagyis csökkenthető a beteget érő sugárterhelés – fejtik ki a kutatók. A szoftvert, amit kifejlesztettek, bármelyik röntgenalapú képalkotó eszközön lehet alkalmazni, így nem szükséges azok átszerelése sem.
Dr. Szigeti Krisztián és Dr. Osváth Szabolcs innovációjának európai szabadalma még folyamatban van, ugyanakkor az Egyesült Államokban már a múlt év végén sikerült szabadalmaztatni az ötletet. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mostanra sikerült befektetőt is találniuk a további vizsgálatokhoz.
Ez is érdekelhet
Forrás: Semmelweis hírek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
