Miért lett ennyi autista?

Az egészségügyi ismereteiket az internetről szerzők már értesülhettek róla, hogy egy évtizeden belül minden második csecsemő autizmussal születik majd. A hideglelést okozó jóslat nem holmi online bulvárlap híre, hanem a neves bostoni egyetem, az MIT számítógépes tudósainak több millió kattintást elért cikkében szerepel.

A mezőgazdasági, epidemiológiai és genetikai ismeretek teljes - és nem titkolt - hiányában megfogalmazott jóslat a genetikailag módosított növények (GMO) térnyeréséből kalkulálja ki a riasztó eredményt. Látszólag nagyon is elfogadhatóak az ilyen és ehhez hasonló következtetések, hiszen a betegség gyakorisága az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett. Az amerikai Közegészségügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) adatai szerint az 1980-as években kétezer gyermek közül egyet érintett a betegség, napjainkban viszont már 13-at - írja a hvg.hu .

Ez a nyugtalanító növekedés szépen egybeesik a génmódosított kukorica és szója terjedésével, valamint az ezekhez használt, egészségkárosító hatásával többször hírbe hozott glifozát gyomirtó felhasználásával. A korreláció, vagyis az adatok közötti lineáris kapcsolat azonban egyáltalán nem jelenti automatikusan, hogy a dolgok között oksági összefüggés is fellelhető - hívta fel a figyelmet a tudományos ismeretterjesztést zászlajára tűző amerikai Genetic Literacy Project.

Egy évtizeden belül minden második csecsemő autizmussal születik majd - állítják a tudósok

Egy évtizeden belül minden második csecsemő autizmussal születik majd - állítják a tudósok

A szociális beilleszkedési, kapcsolatteremtési és kommunikációs képességek jelentős fejlődési zavara, az autizmus egyenesen kínálja magát, hogy kialakulásának mindmáig ismeretlen oka helyett az érintett családok bűnbakot keressenek, a tudásbeli űr kitöltése érdekében rámutatva a - szerintük - lehetséges okokra. A megbetegedések számának drámai emelkedése, amely az 1990-es évek közepétől szinte egyszerre következett be valamennyi fejlett egészségügyet működtető országban, alapvetően statisztikai hátterű.

A növekedés 60 százaléka a szélesebb spektrumnak, a jobb felismerésnek és a pontosabb nyilvántartásnak tudható be - derül ki egy rendkívüli méretű és időtartamú dán vizsgálatból, amely három évtizeden át 670 ezer gyermek, köztük 4 ezer autizmussal diagnosztizált beteg orvosi adatait kísérte figyelemmel.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az autizmushoz hasonló betegség az Asperger-szindróma. Gyakran felmerül, hogy van-e egyáltalán különbség közöttük. A BMC Medicine című szaklapban közzétett kutatás szerint az Asperger-szindrómás gyerekek agyi kapcsolatai eltérő mintát mutatnak, mint amilyeneket az autistáknál mutatnak ki. Részletek!

A közfigyelem, vagyis az, hogy a laikusok körében is ismertté vált az autizmus, több esetet hozott felszínre, a korábban egyszerűen csak szégyenlősnek, visszahúzódónak mondott vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel is szakorvoshoz fordulnak a szülők. Egyfajta adminisztratív átrendeződés is érzékelhető: a szülők jobban szeretik, ha a fogyatékkal élő gyermekük kórlapján nem a "mentálisan retardált", hanem az "autista" megjelölés szerepel.

Persze a növekedés nem teljes egészében írható a statisztika számlájára. Tagadhatatlanul vannak valós tényezők is a háttérben. Ilyen a gyermekvállalási kor kitolódása , amely mind a két szülő részéről növelheti az utódok veleszületett betegségének kockázatát. Az pedig, hogy az orvostudomány már a legesendőbb, kis súlyú koraszülötteket, a szülési komplikációkon keresztülment babákat is képes életben tartani, egy sor betegség későbbi előfordulásának lehetőségét magában hordozza.

Forrás: hvg.hu

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +7 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, hajnalra általában csak fátyolfelhőzet marad. Az Északi-középhegység tágabb környezetében és a főváros környékén viszont (zúzmarás) köd, rétegfelhőzet képződhet. Számottevő csapadék nem várható, de a ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet a Dunántúlon néhol élénk lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +3 fok között várható, de a szeles délnyugati részeken akár +4, +6 fok is lehet, míg a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon akár -10 fokig is lehűlhet a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra