Nagyobb eséllyel alakul ki pánikbetegeknél szívroham, mint a populáció többi részében. A pánikbetegség előfordulása pedig a inkább afiatalabb emberekben gyakoribb - jelent meg az European Heart nevű kardiológiai folyóiratban.
Ennek ellenére, a kutatás azt is kimutatta, hogy a koszorúér rendellenességek okozta elhalálozás esélye csökkent a pánikbetegekben, kortól függetlenül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez az első olyan felmérés, melynek eredménye, az elegendően nagy mintaszám (404654 angliai ember) miatt, általánosítható hasonló szocio-demográfiai szerkezettel rendelkező országokra.
A pánikroham tünetei hasonlóak a szívrohamhoz, és az akut szívelégtelenséghez, és úgy tűnik, összetett kapcsolat van a két betegség között.
A kutatás során 57 615 pánikbetegségben szenvedő és 347 039 attól mentes felnőtt orvosi feljegyzéseit vizsgálták. Az ötven év alatti pánikbetegek 38 százalékánál magasabb volt a szívrohamok pervalenciája, 44 százaléknál pedig a következményes szívbetegségek kialakulásának esélye, mint a nem pánikbeteg embereknél. Mindemellett a kutatók észrevették azt a szokatlan tényt, hogy a szívrohamok és szívbetegségek okozta halálozási aránya 24 százalékkal alacsonyabb volt pánikbetegekben, mint azokban, akiknél nem állt fen ez az állapot.
Dr. Walters a halálozási arány csökkenésének lehetséges okait a pánikbeteg közt abban látja, hogy mivel e betegek koszorúér betegségekre, valamint a szívrohamokra való nagyobb hajlama kevésbé érvényesül faitalokban, akik amúgy is kevesebb szív problémával küszködnek. A másik lehetőség az, hogy ezen betegek pánikbetegségük miatt sokkal gyakrabban látogatják orvosukat, mint az átlag, így orvosaik időben felismerhetik esetleges szívproblémáikat, megfelelő kezelést biztosítva, csökkentve ezáltal az elhalálozás lehetőségét az adott betegség által.
A pánikrohamok és a pánikbetegségek kapcsolata a miokardiális infarktusokkal és koszorúér betegségekkel még tisztázatlan. Dr. Walters szerint a felfedezés két dolgot jelenthet. Egyrészt a koronária betegségek tévesen pánikbetegségként való diagnosztizálása a háziorvosok által, másrészt pedig a szívbetegségek számának valós növekedése pánikbetegekben, a szimpatikus idegrendszer növekedett aktivitása miatt, érszűkületet és szabálytalan szívritmust eredményezve.
Ez utóbbi elméletet tartják valószínűbbnek, a pánikrohamok és a pánikbetegség előfordulása és a következményes koszorúér betegség kialakulásának arányos növekedése miatt.
Dr. Walters hangsúlyozta, hogy a pánikbetegek ne aggódjanak felfedezése miatt, hanem egyeztessenek a témáról orvosukkal. A pánikbetegséggel diagnosztizált emberek túlnyomó többsége ugyanis ettől még nem kap szívrohamot, de még csak anginás fájdalom sem alakul ki náluk. Ez különösen igaz a fiatalabbakra, akik átlagos esélye egy szívrohamra rendkívül alacsony. Példának okáért, 10 000 negyven év alatti pánikbetegséggel diagnosztizált férfiból háromnál, nőből kettőnél, fordul elő szívroham. Negyven év fölött a szívroham kockázata magasabb, de még így is kevesebb, mint négy az ezerhez férfiaknál és egy az ezerhez nőkben.
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
