Ez a kivételesen csúnya állat, a csupasz földikutya jobban bírja az oxigénmegvonást, mint az ember - derül ki a chicagói Illinoisi Egyetem kutatóinak közleményéből.
A földikutya agya több mint fél órán keresztül képes elviselni az extrém oxigénhiányt is. Az afrikai csupasz földikutyák csaknem két méterrel a föld alatt háromszáz fős csapatokban élnek. A hely szűkös, a széndioxidban gazdag ám oxigénben szegény levegő kevés. Az általuk belélegzett levegő bármely más emlőst elpusztítana, vagy visszafordíthatatlan agykárosodást idézne elő. A földikutyák szervezete azonban alkalmazkodott az oxigénhiányos környezethez: az állatok tüdejében, vérében és idegsejtjeiben olyan változások mentek végbe, melyek segítségével agyuk olyan alacsony oxigénszint mellett is működik, melyet más emlősök nem tudnak elviselni.
Extrém esetben a csupasz földikutyák idegsejtjei hatszor hosszabb oxigénmegvonást is elviselnek, mint az egérneuronok, mondta el John Larson, pszichológus docens. Meglepő, de az idegsejtek elektrofiziológiai tulajdonságai a sejtek éretlenségére utalnak. Thomas Park kutató szerint az oxigénmegvonással szembeni ellenállás egyszerűen evolúciós alkalmazkodás, hogy az állatok túléljenek az alacsony oxigéntartalmú élőhelyükön. Már csak ki kell deríteni, hogyan képesek a földikutyák védekezni, és talán segíteni lehet a szívroham, agylágyulás, vagy éppen fulladás miatt oxigénhiányos körülmények közé kerülő betegeken. A vizsgálat eredményei a NeuroReport online számában olvashatók.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
