A neuropátiák tünetei
A tünetek lehetnek egy- vagy kétoldaliak, de ezek minden esetben a károsodott ideg típusától függenek. A perifériás neuropátia jellemzője az izomgyengeség, bizsergés, reflexkiesés mellett a zsibbadás, fájdalom, koordinációs problémák, illetve akár a nagyfokú érzékkiesés. Súlyos esetben az érintett akár egyáltalán nem érzi sem a tompa, sem az éles, szúró fájdalmat, sőt, még a máskor komoly kínokkal járó égési sérülésekkel szemben is érzéketlen maradhat.
Míg a motoros neuropátia gyengeséget okozhat a csípőben, combokban és lábakban, addig a hirtelen fellépő fokális neuropátia - ami egy-egy idegcsoportban van jelen - többfelé okozhat tüneteket: a mellkasban, medencében, hasfalban. Sőt, a látásra is hatással lehet. Amennyiben a szem az érintett terület, a problémára a nehéz fókuszálás, a kettős látás vagy a bizonytalan eredetű szemproblémák hívhatják fel a figyelmet.
Az autonóm neuropátia a belső szervek károsodását okozza, így elsősorban a szívet, a gyomrot, az érrendszert, a beleket, a húgyhólyagot és az ivarszerveket érinti. Tünetként jelentkezhet szédülés, ájulás, szapora szívverés. Előfordulhat, hogy az emésztőrendszert is érinti - hányás, hasmenés, székrekedés, diszkomfort érzet -, vagy éppenséggel vizelettartási, illetve szexuális zavarokat okozhat.
Az orvostudomány ma még nem képes gyógyítani a cukorbetegséget, a kezelés csupán a szövődmények kivédését szolgálja. Fontos azonban, hogy az esetek jelentős részében sokat lehet tenni a kórkép kialakulásának megelőzése vagy késleltetése érdekében.
Diabéteszes neuropátia
Magas glükózszint esetén a nagy mennyiségű cukor azokat az idegrostokat és ereket károsítja, amelyek az idegeket táplálják. A diabéteszes neuropátia kialakulásának kockázata nő az életkor előrehaladásával, valamint általánosságban elmondható az is, hogy minél hosszabb idegi cukorbeteg valaki, annál nagyobb az esélye az idegrostok és erek károsodásának. Mivel ez az állapot elsősorban a vércukorszint optimális beállításával kerülhető el a leghatékonyabban, ezért ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.
A cukorbetegek körében gyakori, hogy az idegek agy irányába történő jeltovábbító képességeire is negatív hatással van. Bár ez az állapot a szervezet bármely részét érintheti, többnyire az agytól legtávolabbra eső területeken mutatkozik meg először, így például jellemzően a lábban, amely így akár teljesen érzéketlenné válhat. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a kórkép azért is veszélyes, mert a nem balesetek következtében szükséges lábamputációk mintegy kétharmad részét a nem megfelelően kezelt diabéteszes neuropátia miatt kell elvégezni.
Kezelési módok
A diabéteszes neuropátia kezelésének elengedhetetlen része a vércukorszint folyamatos mérése - akár naponta négynél is többször - és az olyan életmódbeli változtatások, mint például a megfelelő étkezés, a rendszeres testmozgás, valamint szükség esetén a személyre szabott gyógyszerezés. A kezelőorvos például pregabalin tartalmú gyógyszer használatát javasolhatja, amelynek hatóanyaga a szervezet saját neurotranszmittereihez hasonló szerkezettel bír. Ezek a készítmények jelentősen segíthetik az idegsejtek egymás közötti kommunikációját.
A különböző kezelési módok mellett azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a tisztálkodásra és az esetlegesen kialakuló sebek, bőrkeményedések és fekélyek megelőzésére vagy azok megfelelő kezelésére.