Az antibiotikumok felfedezése hatalmas előrelépést jelentett a modern orvoslásban, hiszen lehetőséget nyújtott a mindaddig súlyos veszélyt jelentő bakteriális fertőzések hatásos és gyors kezelésére. Ahogy a huszadik század közepétől egyre inkább elterjedt az antibiotikumok használata, világszerte emberek millióinak életét mentette meg. Mára azonban egyre súlyosabb fenyegetést jelent, hogy számos baktérium már ellenállóvá vált egy vagy akár több antibiotikummal szemben. Hovatovább, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korunk egyik legkomolyabb egészségügyi veszélyforrásaként tartja számon az antibiotikum-rezisztencia jelenségét, amelynek következtében nemcsak nehezebbé válik a betegek gyógyítása, de a fertőzések okozta halálesetek száma is emelkedik. Becslések szerint csak az Európai Unióban évente 25 ezer ember haláláért felelősek az ilyen rezisztens baktériumok.
A kórokozók ellenálló képességének kialakulása genetikai mutációkon alapszik, ugyanakkor a kockázatot egyéb körülmények is fokozzák. Jelentősen hozzájárul a rezisztens baktériumok terjedéséhez az antibiotikumok túlzott vagy helytelen használata. Nem szerencsés például, ha valaki megfázásra vesz be - akár egy korábbi kúrából megmaradt - antibiotikumot, hiszen a nátha vírusos fertőzés eredménye, így a baktériumok ellen kifejlesztett gyógyszerek hatástalanok vele szemben. Ugyanígy bajt okozhat, ha a beteg nem az orvos által előírt ideig vagy dózisban szedi ezeket a készítményeket, amikor valóban szükség van rájuk. Az orvosok vállán szintén nagy felelősség nyugszik, hogy minden esetben a lehető legmegfelelőbb hatásspektrumú szert írják fel pácienseiknek, ezáltal is csökkentve a rizikót.
A gyógyszerfejlesztők folyamatosan dolgoznak újabb és újabb antibiotikumok megalkotásán, eközben viszont versenyt kell futniuk az antibiotikum-rezisztencia terjedésével. Összességében elmondható, ha nem tudjuk megfelelően kezelni a fennálló helyzetet, úgy ismét beköszönthet egy olyan kor az emberiség történetében, amikor a bakteriális fertőzések a vezető halálokok közé emelkednek. Hatásos antibiotikumok nélkül ráadásul olyan életmentő gyógymódok is veszélybe kerülnének, mint a szervtranszplantáció vagy a kemoterápia.
Húgyúti fertőzések és az antibiotikumok
Az alsó húgyúti fertőzések itthon is a leggyakrabban előforduló fertőzések közé tartoznak a járóbeteg-ellátásban. Egy 2019 decemberében megjelent, közel négyszáz hólyaghurutos páciens adatait feldolgozó magyar tanulmány eredményei szerint a betegek több mint 90 százalékát antibiotikumokkal kezelte a háziorvosa, elsősorban az úgynevezett fluorokinolonok családjába tartozó szerekkel. Korábbi kutatások szerint ugyanakkor a fluorokinolonok használata esetén magas a rezisztencia kialakulásának kockázata.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az alsó húgyúti fertőzések leggyakoribb kórokozója az E. coli , és az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint a vizsgált hazai vizeletminták nagyjából egyötödében kimutatható a baktériumnak az említett hatóanyagra rezisztens változata. "A fluorokinolonok - tanulmányunkban is bemutatott - nagymértékű használata egyértelműen aggasztó" - hangsúlyozták a kutatók. Hozzátették, egyetlen más európai országban sem alkalmazzák húgyúti fertőzések kezelésére ennyire gyakran a fluorokinolonokat, amelyek felírására korlátozásokat hirdetett ki az Európai Bizottság 2019. márciusi javaslatában.
Egyéb szakmai észrevételekkel együtt összességében úgy fogalmaztak a kutatók, a hólyaghurut kezelését célzó antibiotikum-használat nem optimális. Következtetésük egybecseng a témában megjelent korábbi tanulmányok megállapításaival is.
Jobb megelőzni, mint kezelni
Legyen szó bármilyen megbetegedésről, semmiképpen sem ajánlott, hogy saját elhatározásból kezdjünk antibiotikumot szedni! Elméletben ez nem is lehetséges, hiszen Magyarországon ezek a készítmények vénykötelesek. Ettől függetlenül előfordulhat persze, hogy egy ismerősünk, barátunk nem szedte végig egy korábbi kezelése során felírt kúráját, a megmaradt gyógyszert pedig jóindulatúan felajánlaná számunkra. Ilyenkor sem szabad azonban elfogadni antibiotikumot, mert egyáltalán nem biztos, hogy meglévő panaszainkra megoldást fog hozni, sőt, könnyen meglehet, hogy csak még több bajt okozunk vele. Forduljunk inkább szakemberhez, akinek felelőssége, hogy helyes diagnózisra épülő kezelési javaslatot adjon, antibiotikum-kúra esetén figyelembe véve a helyi rezisztenciaviszonyokat is. A beteg feladata pedig, hogy a gyógyszeres kezelést az előírt dózisban és ideig alkalmazza, hogy a fertőzés biztosan elmúljon.
A legtöbbet azzal tehetjük a kellemetlen panaszok és egyszersmind az antibiotikum-rezisztencia terjedése ellen, ha igyekszünk tudatosan elkerülni a húgyúti fertőzéseket. E téren számos olyan eszköz kínálkozik, amelyeket könnyen a hétköznapi rutin részévé tehetünk. Így például törekedjünk a megfelelő folyadékpótlásra, ami lehetőség szerint elsősorban víz legyen. Ne tartogassuk hosszasan a vizeletet, ha úgy érezzük, ürítenünk kellene, és szexuális együttlétek után is mindig mielőbb menjünk el vécére. Fontos, hogy székelés után elölről hátrafelé töröljünk a vécépapírral, míg tisztálkodás során válasszuk inkább a zuhanyzást kádfürdő helyett. Mindezeken felül pedig gyógynövényekből készült gyógyszertári készítményeket is bevethetünk akár megelőzési céllal, akár a hólyaghurut korai tünetei ellen.
