Belátható közelségben van a méhnyakrákot leggyakrabban okozó vírus elleni oltóanyag - jelentették be Párizsban, egy szakmai konferencián. Ezzel egy időben a petefészekrák korai felismerését segítő vérvizsgálati módszerről számolnak be a szaklapok.
A HPV vírusok szexuális úton terjednek
A human papilloma vírus (HPV) több mint 95%-ban felelős a méhnyakrákért, amely a nők körében a rendszeres szűrés terjedése ellenére még mindig a harmadik leggyakoribb daganatos betegség. A HPV-nek több mint száz változata létezik, a brazíliai Sao Paoloban kifejlesztett oltóanyag ezek közül négynek a terjedését képes megakadályozni. A HPV-6, -11, -16, -18, mind szexuális úton terjedő vírus, a két utóbbi típus felelős az összes méhnyakrák 70%-áért, az előbbi kettő pedig a hüvelyben okoz általában jóindulatú kinövéseket.
A Sao paolo-i Ludwig Institute for Cancer Researche kutatói 1100, 16-23 éves nőn végezték el három alkalommal a hat hónapos immunizálást. Az injekció formájában beadott oltóanyag mindegyik kísérleti személy szervezetében erős immunreakciót hozott létre a vírussal szemben, ugyanakkor a placebóval végzett kísérletekben ilyen hatás nem jelentkezett. Ez már a második fázisa volt a humán kipróbálásnak, most következik a befejező tesztelési szakasz, amikor két-három éven át azt vizsgálják, milyen sokáig véd a HPV-vakcina a vírusfertőzés ellen. Ha elég sokáig immunisak maradnak a nők, megkezdődhet az első nagyszabású rákellenes oltási program.
A lányokat akkor kell beoltani, amikor még nem élnek szexuális életet, de a szervezetük már eléggé érett. Ez az időpont valamikor 15-16 éves kor táján a legvalószínűbb. A brazil tudósok szerint a tudomány fejlődésével hamarosan olyan formában is lehet majd immunizálni, hogy a hatóanyagot egészen kis korban "betárolják" a gyerekek szervezetébe, de az csak 10-15 év múlva aktivizálódik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hamarabb kimutatható a petefészekrák
Persze, ha minden a legoptimistább forgatókönyv szerint valósul meg, a human papilloma vírus még mindig sokáig ad munkát a kutatóknak és a gyógyításban résztvevőknek is. A most kifejlesztett oltóanyag ugyanis az összes HPV által okozott méhnyakráknak csak 70%-át képes megelőzni, továbbra is dolgozni kell a még nem megelőzhető HPV típusok ellenanyagain, és már most látszik, hogy a munkának ez a része sokkal bonyolultabb lesz, mint a korábbiak. A HPV terjedését teljes egészében akkor lehetne megszüntetni, ha a férfiakat és a nőket egyaránt oltanák. Akkor a betegség ideális esetben néhány évtized múlva éppúgy megszűnne, mint a himlő. E pillanatban azonban a HPV a nőket veszélyezteti elsősorban, ezért a kutatás is erre a körben összpontosul.
Nem szabad azonban elfeledkezni azokról a milliókról, akik már megfertőződtek, vagy az elkövetkező években esnek át ezen. Számukra az egyetlen hatásos védelem, ha évente elmennek rákszűrésre. A PAP-teszt, amelyet a méhszájról vett kenet alapján végeznek el, idejében kimutatja, ha HPV-fertőzés érte az illetőt. Ezek az abnormális sejtek nem feltétlenül válnak rákossá, de biztonságképpen rendszeresen ellenőrizni kell őket, és ha szükséges, idejében el kell távolítani.
Biztató hírek érkeznek a nehezen felismerhető petefészekrák korai kiszűrését lehetővé tevő, új diagnosztikai eljárásról is. Az amerikai John Hopkins Egyetemen kifejlesztett laboratóriumi módszerrel a vérben kimutathatók olyan, a DNS-sel kapcsolatos elváltozások, amelyek rákos sejtek jelenlétére utalnak a petefészekben. Az eljárás megbízható, de bonyolult és nagyon drága, ezért ebben a formájában csak olyan nőknél célszerű elvégezni, akiknek a családjában halmozottan fordult elő petefészekrák, és ez nagyobb kockázatot jelent. Örökletes tényezők az összes petefészekrákos eset tíz százalékában azonosíthatók be.
Kockázati tényezők
A nők körében ötödik leggyakoribb rákbetegség az esetek nyolcvan százalékában csak előrehaladott állapotban fedezhető fel. Ilyenkor a teljes gyógyulás aránya alig több mint 20 százalék. A korai felismerés ezzel szemben 95-98 százalékos gyógyulást ígér.
A kutatók azt remélik, hogy a most ismertetett szűrési technika még jelentősen tökéletesíthető, olcsóbb és gyorsabb lesz a vérminták elemzése. A petefészekrák esetében azonban rövid távon nem várható olyan egyszerű és olcsó eljárás, mint a méhnyakrák korai felismerésére világszerte elterjedt PAP-technika.
A petefészek rákos megbetegedése az átlagosnál gyakrabban fordul elő olyan nőknél, akik nem szültek, sokáig szedtek fogamzásgáltló szert, nagyon fiatalon kezdtek menstruálni, illetve későn köszöntött be náluk a menopausa.
Legjobban: