Egy egészséges nő élete során több mint 300 menstruációt él át, de ezek időnként a normálisnál kevesebb vagy éppen több vérzéssel járnak. A menstruációs zavarok - amelyek fajtáit dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusa sorolta fel - a leggyakoribb okok, amelyek miatt a betegek nőgyógyászhoz fordulnak.
PCOS/IR
A PCOS, vagyis a Policisztás Ovárium Szindróma egy igen gyakori kórkép, amely inzulinrezisztenciával járhat együtt. PCOS esetén általában a férfi nemi hormonok túlsúlyba kerülnek, valamint gyakran elmarad a tüszőrepedés is. Emiatt a betegség nemcsak menstruációs zavarokat okozhat, hanem a teherbeesés esélyét is erősen rontja. A petefészkekben ultrahang segítségével számos apró tüsző figyelhető meg, sokszor ez a jelenség is segít a betegség felismerésében. A kezelésben elsődleges az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, sok esetben azonban gyógyszeres terápiára is szükség van.
Pajzsmirigy alul- és túlműködés
A pajzsmirigy egy olyan hormontermelő szerv, amely hatással van az szervezet egész működésére, kezdve az anyagcserétől, egészen a reprodukciós rendszerig. A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, amiben hazánk sajnos nem bővelkedik. Ennek következtében Magyarországon a pajzsmirigyzavarok népbetegségnek számítanak. A szerv nem megfelelő hormontermelése befolyásolja a nemi hormonok képződését is, ami menstruációs zavarokhoz vezethet. Kezelésében nagy szerepe van a hormonterápiának és szükség esetén a plusz jód bevitelének.
Progeszteronhiány, ösztrogéndominancia
A női nemi hormonok egymással finom egyensúlyban állnak. Egyik oldalon az ösztrogén hormonok vannak, amelyek feladata többek között a ciklus szabályozása, míg a másik oldalon a progeszteron áll, amelynek nagy a szerepe a teherbeesésben és annak megtartásában. A hormonális egyensúly eltolódása számtalan dolog miatt bekövetkezhet, kedve a túl sok stressztől, egészen az olyan komoly betegségekig, mint a diabétesz. Az egyensúly eltolódásának jellegzetes tünete a menstruációs zavarok fellépése, a meddőség, valamint a sorozatos vetélés. Kezelése hormonterápiával történik.
Endometriózis
Az endometriózis egy olyan betegség, amelynek során a méh belső nyálkahártyája megjelenik máshol is a szervezetben. Ez lehet a méh külső fala, de bizonyos esetekben akár a hasüregben is fellelhető. A sejtburjánzás ebben az esetben jóindulatú, ám sajnos a menstruációs ciklus itt is végbemegy, vagyis a vérzéses leválás a hasüregben és máshol is megtörténik. Az állapot gyakran jár együtt menstruációs zavarokkal, illetve igen fájdalmas vérzéssel.
Méhpolip, mióma
Mindkét esetben olyan sejtburjánzásról van szó, amely a méh természetes működését befolyásolhatja. A polip esetében hámeredetű, míg a mióma esetében a méhizomzat sejtjeinek fokozott jelenlétéről beszélhetünk. A mióma és a polip tünetei részben megegyeznek, hiszen a rendszertelen, bő, elhúzódó vérzés mindkét betegségnél kialakulhat, ám a polipnál darabos vérzés is felléphet.
Méhnyakrák
A méhnyakrák felismerése igen nehéz, hiszen a kezdeti stádiumban sokszor semmilyen tünetet nem produkál. Ha mégis, azok között jellemzősen megtalálható a rendszertelen, fájdalmas vérzés. Amennyiben még a rákmegelőző állapotban felismerik, gyógyítható, de ehhez elengedhetetlen a rendszeres nőgyógyászati szűrés. A kezelés elsősorban műtéti.
Mi a teendő, ha felborul a ciklus?
Ha egy-egy vérzés kimarad, esetleg közti vérzés jelentkezik, az természetes is lehet, ám ha rendszeressé válik a jelenség, akkor mindenképpen szakemberhez kell fordulni. Laborvizsgálat és nőgyógyászati konzultáció során a beteg pontosabb képet kaphat állapotáról, és utána megkezdődhet a kezelés, ami általában gyógyszeres terápiát jelent, ám súlyosabb esetben műtét is szükségessé válhat.
Forrás: Nőgyógyászati Központ