A terhességi toxémia diagnosztizálását és a betegségkockázat kimutatását segítő két új biomarkert azonosítottak kutatók. A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című folyóiratban publikált tanulmány szerint az FKBPL és CD44 biomarkerek felfedezése segítheti a betegség kezelésének fejlesztését is - írja a medicalxpress.com . A Sydney-i Műszaki Egyetem kutatója, Lana McClements szerint a két biológiai jelzőanyag segítségével a terhesség korai és késői szakaszában is diagnosztizálható a terhességi mérgezés, valamint kimutatható az előfordulás kockázata az egyébként teljesen egészségesnek tűnő nőknél.
A kismamát és a magzatot is veszélyezteti
A terhességi toxémia, avagy preeklampszia hirtelen jelentkezhet a várandósság második felében, súlyos egészségi problémákat okozva a kismamánál és a magzatnál egyaránt. A többi között fokozza olyan krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, mint a diabétesz és egyes szívbetegségek. A terhességi toxémia magas vérnyomást és szervi elégtelenséget okozhat a kismamáknál, koraszülést vagy akár halva születést eredményezve.
McClements szerint a betegségnek két fő típusa van: a 34. hét előtt kialakuló (korai) és a 34. hét után jelentkező (késői) preeklampszia. A szakember szerint a jelenlegi szűrések és ellenőrző vizsgálatok döntő többsége a korai terhességi toxémiára koncentrál, amely az összes eset mindössze 10-15 százalékát teszi ki, míg a késői preeklampszia kevés figyelmet kap.
A kutatók szerint az újonnan azonosított két biomarker különösen hasznos a késői terhességi toxémia diagnosztizálásában, a második és harmadik trimeszter között, amely időszak jelenleg híján van a megbízható biomarkereknek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
McClements szerint a felfedezés segítheti a korai diagnosztizálást, a súlyos terhességi toxémia és az esetleges komplikációk megelőzését, valamint betekintést adhat a betegség mechanizmusába.
A kutató szerint továbbá a diagnózis felállításában játszott szerepük mellett az FKBPL és CD44 biomarkerek a gyógyszeres kezelések és sejtterápiák célpontjaivá is válhatnak.
