Vetélésnek a 20. hét előtt befejeződő terhességet nevezzük, illetve azt, amikor az időpont ugyan későbbi, de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú. (Ha például a kilökődés a 23. héten történik, de a magzat csak 400 grammos, akkor még vetélésről beszélünk.) A vetélés szempontjából vízválasztónak tekinthető a betöltött 24. terhességi hét: onnantól kezdve már szülésről van szó. Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt (a terhességi teszt használatát megelőzően) történnek. Ilyenkor a kis menstruációs csúszás tulajdonképpen spontán vetélés, de az érintettek nem tudnak róla.
Klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A korábban már szült nőknél a vetélés kockázata alacsonyabb: nagyjából 5 százalékos. A spontán vetélés kockázata a 15. terhességi hét után 0,6 százalékra csökken.
A vetélésnek konkrét okai és rizikótényezői vannak. A rizikótényezők közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell kiemelni, de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is. A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogyan a túlzásba vitt kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél). A vetélés rizikóját továbbá az anyai életkor emeli: míg 20 és 30 éves kor között csak 11 százalékos a vetélés esélye, addig 35 éves kor felett már 20, 40 éves kor felett 40, 45 éves kor felett pedig már 80 százalékos.
A spontán vetélésnek oka lehet a méh nem megfelelő anatómiája is. Lehet például olyan méhnyálkahártya alatt található képlet vagy például polip, illetve miómagöb, amely miatt a megtermékenyült petesejt nem tud megfelelően beágyazódni.
Ha egy kismamának vérzése van (ez lehet pecsételő vérzés, barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát, hogy megnézhessék, vetélésről van-e szó vagy sem. Egy barnás pecsételés nem feltétlen jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot. A komplett vetélés akár otthon is lezajlik bő menstruációs jellegű vérzéssel, de ebben az esetben is szükség van orvosi vizsgálatra.
Vetélésnél az orvosok általában már a fizikai vizsgálatnál is látják, hogy a méhszáj nyitva van, akár ujjnyira is. A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ilyenkor a vérzés magától elállhat vagy gyógyszeresen elállítható, a vetélés pedig nem feltétlenül következik be.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához. A vetélést tünetileg progeszteronpótlással lehet kezelni, de a hüvelyi vérzés csillapításához szükség lehet vérzéscsillapítókra is. A vetélés után kontrollvizsgálatokra van szükség.
A vetélést az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése segít megelőzni, illetve fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is. Elégtelen progeszterontermelésnél a vetélés kockázatát a progeszteron pótlása csökkenti, ami történhet akár szájon át, akár hüvelybe felhelyezve.
A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is.
Ez is érdekelheti
Okozhat-e vetélést a lisztérzékenység vagy a pajzsmirigyzavar? Mit jelent az inkomplett vetélés és az elmaradt vetélés? Többek között erről is olvashatnak a vetélésről szóló részletes cikkünkben a Betegségek A-Z rovatban !
Legjobban: