A jóindulatú emlőelváltozásokat alapvetően három csoportra osztják. Az elsőbe az úgynevezett non-proliferatív emlőelváltozások tartoznak, amelyek nagy valószínűséggel nem haladnak rosszindulatú irányba: nagyon kicsi az esélye, hogy talajukon daganatos betegség alakuljon ki. A masztopátiákat ebbe a csoportba sorolják: ide tartoznak egyebek mellett a jóindulatú emlőbetegségek, a ciszták, a papilláris apokrin elváltozások és az enyhe típusú hiperplazia is.
Masztopátia főképp 35 és 50 éves kor között alakul ki, megjelenése pedig elég gyakori - kialakulásában elsősorban hormonális okok játszanak szerepet. A masztopátia tünete többféle lehet: az egyik legjellemzőbb a feszülő és égő érzés, az emlő fájdalmas duzzanata. Jelentkezhet még szúró és húzó jellegű fájdalom is, gyakran pedig már az emlő érintése is fájdalmat vált ki, különösen a menstruációs ciklus elején. Gyakori tünet továbbá, hogy az emlőben egy konkrét fájdalmas csomó, például fibroadenoma is tapintható.
A tünetek észlelése után feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni, aki a diagnózist az esetek döntő többségében tapintásos vizsgálattal, majd ultrahangvizsgálattal és mammográfiával állítja fel. Az orvosok a laborértékeket is ellenőrizhetik: a prolaktinszint mellett a pajzsmirigyhormonokat is meghatározhatják, ezek ugyanis befolyásolhatják a ciklust, azon keresztül pedig az emlő állapotára is hatással lehetnek.
A masztopátia kezelése gyógyszeres, de első körben nem hormonpótlással, hanem vitaminokkal kezdik a terápiát. Ennek során E-vitamint, B1-vitamint adnak, de használhatóak növényi eredetű készítmények is. Ha ezek nem elegendőek, akkor hormonpótlásra van szükség.
A masztopátiáról részletes cikket olvashatnak Betegségek A-Z rovatunkban !
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
