Mit nevezünk autoimmun betegségnek?
Az autoimmun betegség olyan állapot, amelyben a szervezet immunrendszere - amelynek alapvetően az lenne a feladata, hogy megvédje a szervezetet a kórokozóktól - tévedésből megtámadja önmagát. Ez gyulladásokhoz, szövetkárosodáshoz és különféle krónikus betegségek kialakulásához vezethet. Bár sok autoimmun betegség ritka, mégis a rák és a szívbetegségek után a harmadik leggyakoribb betegségkategória.
Az autoimmun betegségeknek több mint 80 különböző típusa ismert, ezek közül a leggyakoribbak:
- Rheumatoid arthritis (RA) – krónikus ízületi gyulladás
- Lupus (SLE)
- Hashimoto-thyreoiditis – a pajzsmirigyet érintő autoimmun betegség
- Sclerosis multiplex (SM)
- 1-es típusú cukorbetegség – az inzulintermelő sejtek károsodása miatt alakul ki
Az autoimmun betegségek miért érintik jobban a nőket?
Kutatások szerint az autoimmun betegségek gyakrabban fordulnak elő nőknél, mint férfiaknál. Valójában az autoimmun betegségek közel 80 százaléka nőket érint.
Ennek több oka is van
1. Hormonális okok
Az ember biológiai neme, valamint a hormonok egyaránt befolyásolják a fertőzésekre való hajlamot, az ezekre adott immunválaszokat, a betegség klinikai jellemzőit, a kezelésre, sőt a védőoltásra adott reakciókat is. A női nemi hormonok (különösen az ösztrogén), jelentős szerepet játszanak az immunrendszer működésében. Az ösztrogén erősítheti az immunválaszt, ami egyes esetekben hajlamosíthat az autoimmun betegségekre. Például a lupus gyakran súlyosbodik terhesség vagy menstruáció során, amikor az ösztrogénszint magasabb. A tesztoszteron, amelyet a nők szervezete is termel, de kisebb mértékben, mint a férfiaké, egy másik fontos hormon az autoimmunitás szempontjából. Ugyanis csökkenti az immunsejtek válaszát, így ez lehet az egyik oka annak, hogy a férfiaknál alacsonyabb az autoimmun betegségek aránya.
2. Genetikai tényezők
A genetikai kutatások azt mutatják, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában fontos szerepet játszanak az X-kromoszómán található gének. Mivel a nőknek két X-kromoszómájuk van, nagyobb eséllyel hordoznak olyan génmutációkat, amelyek autoimmun reakciókat válthatnak ki.
3. A női immunrendszer bár erősebb, de érzékenyebb
Mind a kórokozóra adott kezdeti válasz (veleszületett immunitás), mind az azt követő antitestek képződése (adaptív immunitás) erősebb és hatékonyabb a nőknél, mint a férfiaknál. A különböző típusú immunsejtek száma eltérő a nők és a férfiak között. Ez a különbség az immunrendszer sejttípusainak számában azt jelenti, hogy a nemek közötti immunválasz eltérő. A nők immunrendszere jellemzően erőteljesebb, mint a férfiaké, ami ugyan előnyt jelent a fertőzések elleni védekezésben, ám ennek az az ára, hogy hajlamosabbak lehetnek a szervezet túlzott immunválaszaira, amelyek autoimmun betegségekhez vezethetnek.
4. Környezeti tényezők és stressz
A hormonális és genetikai tényezők mellett, a környezeti hatások is szerepet játszhatnak az autoimmun betegségek kialakulásában. A stressz, a fertőzések, a dohányzás, a környezeti toxinok vagy akár a bélflóra egyensúlyának felborulása is hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
Figyeljünk magunkra!
Az autoimmun betegségek komoly egészségügyi kihívást jelentenek, és a nők sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a férfiak. A hormonális, genetikai és környezeti tényezők együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a nők körében akár gyakoribbak ezek a betegségek.
A korai felismerés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a tünetek enyhítésében és az életminőség javításában. Ha valaki tartós fáradtságot, ízületi fájdalmakat vagy egyéb autoimmun betegségre utaló tüneteket tapasztal, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.
