Hallottak már magzatvizet kortyolgató magzatokról? Hogy nem? Pedig a magzatok iszogatnak is a biztonságos anyaméhben. Némelyek még az éhséget is ismerik. Ha azonban a kismama csokoládét eszik, az bizony ízlik. Mert már ízlelni is tudnak odabent...
Előző számunkban a muzikális magzatról értekeztünk. Bár ez alkalommal tovább lépünk, egy kicsit mégis elidézünk még a muzikalitásnál, mert nem értünk végére a témánknak. Nem írtunk még a vesztibuláris (egyensúlyérzékelő) rendszerről, ami pedig a muzikalitás fejlődésének másik fontos eleme.
Kisbabával táncoló
Egy francia kutató, Tomatis úgy találta, hogy a vesztibuláris rendszer a ritmus érzékeléséért is felelős. Ennek köszönhetően tudja a baba az anya összes mozgását és helyváltoztatását érzékelni. A vesztibuláris rendszernek a ritmus érzékelésében betöltött szerepe azt sugallja, hogy a várandós anya aktivitása közvetlen befolyással van babája muzikalitására. A kicsi zenei érzékenységét a kismama jobban tudja fejleszteni, ha ő maga énekel, ha a hallott zene ritmusára mozog vagy táncol.
Az akusztikus ingerlés direkt módon az agy aktivitását is növeli. Tomatis és Meneri írták le, hogy a fül nemcsak a hallás szerve, hanem az agy legfontosabb akkumulátora is. Az agy össz energiájának mintegy 90 százalékát a fül és a vesztibuláris rendszeren keresztüli szenzoros ingerlés biztosítja.
Hát ennyit most kiegészítésként a magzati muzikalitásról, és térjünk át következő fő témánkra, az ízlelésre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ízlelés kialakulása
Tudjuk, hogy a magzat főleg a placentán és a köldökzsinóron keresztül táplálkozik. Ugyanakkor már a harmadik hónaptól kezdődően iszik magzatvizet is, aminek mennyisége a terhesség utolsó harmadában elérheti a 15-40 ml/órát is. Ez már bizony jelentős mennyiség. Egyes kutatók szerint a magzatvíz ivásának egyik oka az éhség. Fogyasztása végső soron arra is utalhat, hogy a babák ismerik a nélkülözést, például az éhség érzetét.
A babák azonban nem csupán az éhség miatt isznak magzatvizet. Az ízlelőbimbók már a 15. terhességi hétre kialakulnak, tehát az ízeknek is szerepe lehet a magzatvíz ivásában. Egy De Snoo nevű kutató az ízérzékelés szempontjából különféle anyagoknak a magzatvizébe fecskendezésével gátolni, illetőleg ösztönözni tudta a magzatvíz-ivást. Kinin befecskendezésére például a babák nemcsak hogy lényegesen kevesebbet ittak, de még az arcuk is eltorzult, jelezve, a keserű íz egyáltalán nincs ínyünkre.
Édes anyagok befecskendezésére viszont a szokásos mennyiség dupláját itták.
Érzékelik a fényt
A következő rendszer, amit közelebbről is górcső alá kell vennünk, az a vizuális rendszer. Sorrendben az utolsó érzékelő szerv, ami az intrauterin életben kezd el működni. Még ma is sok olyan szakember van, aki abból indul ki, hogy a babák a születésük utáni pár hétben nem látnak. Ez nem igaz, az viszont igen, hogy az újszülöttek látásélessége nem vetekedhet a felnőttekével. A vizuális rendszer a hetedik terhességi hónaptól kezdődően működik, legalábbis ami a funkcióképességét illeti. A második hónaptól kezdődően ugyanis a szemhéjak összenőnek, épp csak a hetedik hónaptól nyílnak ismételten szét. Az anyaméhben nincsen teljesen sötét. A hasfal és a méh is fényáteresztő, ahogy azt fénymérések bizonyítják. Legkésőbb a 16. héten érzékeli a baba, ha az anyja napozik. Egyes kutatók a vizualitást vizsgálva horizontális és vertikális szemmozgásokat regisztráltak a 31-32. héttől. IV. évf. / 3. szám
