A babavárás kulcsa az egészséges menstruációs és ovariális ciklus, melyeket számos hormon befolyásol. A legtöbb nő szinte kapásból sorolja a legfontosabbakat, ha a téma szóba kerül: FSH (folliculus-stimuláló hormon), LH (luteinizáló hormon), ösztrogén (tüszőhormon), progeszteron (sárgatesthormon). Az előbbi kettőt az agyalapi mirigy, míg az utóbbiakat a petefészek termeli. Gyakran megfeledkeznek azonban a prolaktinról, mely a köztudatban (és nevéből adódóan is) összeforrt a terhesség utáni tejelválasztás (laktáció) megindításával. Pedig ez a hormon még további közel 300 folyamatban vesz részt a testünkben, és nemcsak a nők szervezetében, de a férfiakéban is megtalálható. Bár a viselkedésre és az anyagcserére kifejtett, valamint az immunrendszer szabályozásában játszott szerepe is fontos, a fókuszt most mégis helyezzük a reproduktív rendszerre gyakorolt hatására.
Mi szabályozza?
A prolaktint alapvetően az agyalapi mirigy laktotróf sejtjei termelik, de a méh sejtjeiben, az immunsejtekben, a mellekben, a prosztatában, a bőrben és a zsírszövetben is termelődhet. Hogy szintje mégis a normál tartományon belül maradhasson, ahhoz szükséges a hipotalamusz által előállított dopamin hormon. Minél több dopamin szabadul fel a szervezetükben, annál kevesebb prolaktin termelődik, ráadásul mivel a prolaktin fokozza a dopaminkiválasztást, így ez egy úgynevezett negatív visszacsatolási hurkot eredményez.
A prolaktin másik kulcsfontosságú szabályozója az ösztrogén. Ez a nemi hormon arra sarkallja az agyalapi mirigyet, hogy több prolaktint termeljen. Kutatások bizonyították, hogy az ovuláció előtti néhány napban, amikor az ösztrogén szintje a legmagasabb a szervezetben, olyankor kis mértékben ugyan, de a prolaktin szintje is megnő. Ez a teherbeesés előtt és után egyformán fontos, hiszen a prolaktin egészséges szintje nélkülözhetetlen a fogantatáshoz, valamint a szülés után a laktáció beindulásához. E két folyamat pedig jobban összefügg, mint azt sokan gondolnák. A prolaktin egyik fontos feladata ugyanis a tüszőrepedés (ovuláció) vagy a megtermékenyített petesejt beágyazódásának megakadályozása a terhesség és a szoptatás alatt, mégpedig az ösztrogén és a progeszteron hormonok termelődésének "megzavarásával". Csakhogy, ha e két állapoton kívül is olyan magas a prolaktinszint a szervezetben, mint várandósság vagy szoptatás idején, az bizony komoly problémákat okozhat: eredményezheti például éppen a teherbeeséshez szükséges ovuláció elmaradását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miért gond, ha túl magas a prolaktin szintje?
Ha a vérben keringő prolaktin szintje túl magas, akkor hiperprolaktinémiáról beszélünk. Ez a terhesség és a szoptatás alatt teljesen normális, akkor ugyanis akár a normál szint 20-szorosára is emelkedhetnek az értékek. Azon kívül azonban számos tényező állhat a magas prolaktinszint kialakulása mögött:
- a szervezet dopaminszintjét csökkentő gyógyszerek,
- egyéb hormonszintváltozást okozó készítmények,
- anorexia,
- a mellkast, mellbimbót irritáló tényezők, legyen az akár egy sebészeti beavatkozásból hátramaradt heg,övsömörvagy túl szoros melltartó,
- pajzsmirigy-alulműködés,
- az agyalapi mirigy jóindulatú tumora (prolaktinóma).
Mindezek mellett a megemelkedett prolaktinszint hátterében olyan "banális" okok is állhatnak, mint a túl sok stressz, a rendszeres, megerőltető edzés, a túlzott mértékű fehérjefogyasztás vagy az alacsony vércukorszint. Sőt olyan gyógynövények fogyasztása is okozhatja, mint a görögszéna, az édeskömény magja vagy a vörös lóhere.
A hiperpolaktinémia változatos tünetekkel jelentkezhet, illetve különböző betegségeket is okozhat:
- termékenységi zavarok, kimaradó, ritka vagy rendszertelen menstruáció: ez összefüggésben állhat pajzsmirigy-alulműködéssel, illetve a policisztás ovárium szindrómával (PCOS). Ezekre felhívhatja a figyelmet a fokozott szőrnövekedés az arcon, a pattanásos bőr vagy a hőhullámok, sőt a hízás is;
- terhesség nélkül is elindulhat a tejtermelődés,
- libidócsökkenés, hüvelyszárazság és fájdalmas közösülés is jelezheti,
- emellett ritkábban máj- és/vagy vesebetegség kialakulásához is vezethet.
Megjegyzendő, hogy a menopauzán átesett nőknél is kialakulhat hiperpolaktinémia, amit általában a pajzsmirigy-alulműködés kialakulásával szoktak észrevenni. Tünetei az alábbiak:
- fáradtság,
- hízás,
- izomfájdalom,
- szorulás,
- rossz hidegtűrés.
Mi történik, ha túl alacsony a prolaktin szintje?
Ha a vérkeringésben túlságosan alacsony a prolaktin szintje, akkor hypoprolaktinémiáról beszélhetünk. Ez az állapot sokkal ritkább, oka pedig az agyalapi mirigy alulműködésében keresendő. Az alacsony prolaktinszintnek a gyermekvállalás során van jelentősége, akkor ugyanis megakadályozhatja a fogantatást, sőt, mivel a várandósság első három hónapjában hasonlóan fontos szerepet tölt be mint a "terhességmegtartó" progeszteron, így alacsony szintje hatással lehet a korai vetélésre is.
Hogyan kezelhető a hiperpolaktinémia?
A túl magas prolaktinszintet alapvetően az agyat dopamintermelésre serkentő szerekkel, úgynevezett dopamin-agonistákkal kezelik. Emellett mind gyakrabban alkalmazzák a kabergolin hatóanyag-tartalmú kezeléseket is. Előfordulhat azonban, hogy ezek nem hatásosak, ilyenkor a szakemberek sugárterápiát vagy műtétet is javasolhatnak, amennyiben a magas prolaktinszintet prolaktinóma okozza. De, mi magunk is tehetünk azért, hogy csökkentsük a magas prolaktinszintet:
- helyes táplálkozással, odafigyelve, hogy az ajánlott fehérjebevitelt ne lépjük túl, illetve kerüljük a fentebb említett gyógynövényeket;
- stresszcsökkentéssel, valamint stresszkezelési technikák elsajátításával és gyakorlásával;
- a nagy intenzitású testmozgás és egyéb kimerítő tevékenységek elhagyásával;
- a mellkast szorító ruhák, mellbimbókat ingerlő anyagok kerülésével;
- B6-vitamin szedésével, mely hozzájárul az egészséges dopamintermeléshez, ami csökkenti a prolaktinszintet;
- E-vitamin szedésével, ami természetes módon megakadályozza a prolaktinszintek kiugrását;
- barátcserje-kivonattal, melynek igazoltan pozitív hatása van a női hormonrendszerre.
Legjobban: